Az IMF kritikáját értelmezte Orbán
Helyre tudja állítani a költségvetési egyensúlyt Magyarország, ahogy azt az 1998-2002-es első Orbán-kormány idején is megtette, de ehhez a terheket három szereplő között kell elosztani: a lakosság, az állam és a vállalatok között, nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a Les Échos nevű francia gazdasági napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban. Ezt az elképzelést viszont az IMF nem osztja, jegyezte meg.
"Azt mondtam nekik: maguk a Nemzetközi Valutalap, vagy pedig a bankok szakszervezeti világkonföderációja?" – fogalmazott a kormányfő, aki az Európai Néppárt marseille-i kongresszusán nyilatkozott a legjelentősebb francia gazdasági napilapnak. Orbán arra is kitért, hogy az IMF az adócsökkentést is ellenezte, és kizárólag az állam átszervezését támogatja. "Ezért kritizálja az IMF, továbbá a bankok, a vállalatok és a hitelminősítő intézetek kormányom azon intézkedéseit, amelyek a nagy vállalatcsoportoktól és pénzügyi intézményektől hozzájárulást kérnek az államháztartás javításához" - magyarázta.
Orbán ebben az interjúban beszélt a közelgő tárgyalásokról az IMF-fel, és azt mondta, "4-5 milliárd dollár elegendő" lenne.
Orbán prioritásként jelölte meg azt, hogy a deficit ne haladja meg a GDP 2,8 százalékát. "Minden döntésünket, még a legvitatottabbakat is azért hoztuk meg, hogy elkerüljünk ezen plafon túllépését" – mondta. Szerinte amennyiben a gazdaság lassulására vonatkozó előrejelzések beigazolódnak, az állami bürokráciát csökkenteni kell, és ennek következtében csökkenhet a munkahelyek száma a közszférában. A 700 ezer közalkalmazotti állásból idén több mint 10 ezer szűnt meg, de jövőre 200 ezer közmunkahely jön létre, ígérte a miniszterelnök.
2020 előtt "nehéz lesz" bevezetni az eurót
A végtörlesztés kapcsán Orbán elismerte, hogy az intézkedésnek a "bankok nem örülnek", és szeretnék a terhet az állammal megosztani. A kormány Orbán szerint nem zárkózik el ettől a megoldástól, de cserébe azt kéri, hogy a bankok jobban finanszírozzák a magyar gazdaságot. "Ha ezekben a témákban sikerül hosszú távú, stratégiai megegyezésre jutnunk, az állam részt vállal a felelősségből. Ellenkező esetben az állam saját elképzeléseit fogja alkalmazni" – jelentette ki. "Történelmi tévedésnek" nevezte, hogy a jelzálogkölcsönök magyar piaca túlzottan ki van téve a külföldi valutáknak. Ennek a korrigálásán jelenleg dolgozik a kormány, mondta.
A miniszterelnök szerint a jegybank és a kormány közötti együttműködés "lényeges, de soha nem könnyű". Orbán a francia lapnak megjegyezte, hogy személy szerint ő soha nem ért egyet a kamatlábemeléssel, de a jegybank egyedül felelős a döntéseiért, és ennek így is kell maradnia.
Orbán Viktor szerint "a magyarok mindig is európaiak voltak, szeretik Európát, és a közös valuta mellett vannak". Emlékeztetett arra, hogy 2003 óta Magyarország három határidőt is megjelölt az eurózónába való belépésre, de egyet sem tartott be. Ő ezért nem szeretne egy negyedik időpontot meghatározni, de a jelenlegi feltételek alapján úgy véli, hogy 2020 előtt "nehéz" lesz bevezetni az uniós pénzt Magyarországon.
A legtöbb cikket kormányellenesnek érzi
A Jobbik megjelenése Magyarországon Orbán szerint megfelel "az Európában tapasztalható általános tendenciának", amit a miniszterelnök azzal magyarázott, hogy "az emberek bizonytalanságba süllyedtek, és nem elégedettek". Szerinte ez ellen a tendencia ellen csak úgy lehet küzdeni, ha az ember "nagyon közel marad a néphez". Ezért választotta a kormányfő módszerül a nemzeti konzultációt, magyarázta. Megemlítette, hogy eddig ezt kétszer alkalmazták: az állampolgároknak kiküldött kérdőívekkel az alkotmánnyal kapcsolatos, illetve szociális témákban. "Minden alkalommal egymillió választ kaptam. Ezeket felhasználtam a reformokhoz. Egyébként az egyenruhás felvonulások be vannak tiltva" – mondta a kormányfő.
Az elfogadásakor vitatott médiatörvényt a kormányfő szerint végül elfogadták Magyarországon. "Jelenleg a sajtóban megjelenő cikkek és a magyar audiovizuális médiában elhangzó politikai kommentárok többsége kormányellenes" – mondta a miniszterelnök.