Simor–Matolcsy-csörte a kamat miatt

2011.12.20. 17:52 Módosítva: 2011.12.20. 17:53
A monetáris tanács előtt két javaslat volt: 50 és 25 bázispontos emelésre vonatkozó, a tagok jelentős többsége az 50 bázispontos emelést támogatta – ismertette Simor András az ülést követően, hogyan nőtt 7 százalékra a kamat. Azt is elmondta: ha az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, újabb kamatemelésre lehet szükség.

Simor András jegybankelnök a kamatdöntés utáni keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a Magyar Nemzeti Bank új inflációs előrejelzésének alappályája azzal számol, hogy a jegybank a következő negyedévben emeli a kamatot.

Az MNB új inflációs előrejelzése szerint jövőre az infláció 5, 2013-ban 2,6 százalék lesz, a GDP jövőre 0,1 százalékkal, 2013-ban 1,6 százalékkal nő. Az előző, szeptemberi inflációs jelentés 2012-re 4,7 százalékos fogyasztói áremelkedést és 1 százalékos GDP növekedést tartalmazott.

Kérdésre válaszolva közölte: több szempontból szerencsétlennek tartja a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a kamatemelésről megfogalmazott közleményét.

Mint megírtuk: a Matolcsy György vezette minisztérium percekkel a kamatdöntés publikálása után közleményt adott ki, amelyben azt írták: a kamatemelés gátolja „Magyarország egészséges gazdasági növekedését”. A minisztérium hirtelen érzékeny lett az európai összhangra is, mondván: a jegybanki döntés nemcsak a magyar gazdasági növekedést akadályozza, de „szembe megy az Európai Unió országaiban zajló folyamatokkal” is. Az NGM közleménye emlékeztet arra, hogy Matolcsy György a korábbi, Simor András MNB-elnökkel folytatott konzultáción már beszélt „azokról a monetáris eszközökről, amelyekkel élénkíteni lehet a gazdasági növekedést”.

Simor szerint aki ezt a közleményt megfogalmaztam, az nincs tisztában a jegybanki függetlenséggel. Az MNB elnöke szerint „elfogadhatatlan, hogy kormányzati politikusok mindenre megesküsznek, hogy tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét és utána sorozatosan az ellenkezőjét cselekszik”.

Az elnök szerint 2013 első felében elérhető a 3 százalék alatti inflációs cél, de ehhez a szigorú kamatpályát fenn kell tartani. A jövő évi indirekt adóemelések és az árfolyam gyengülés kifutása után a gyenge belső kereslet dezinflációs hatású lesz, és ez erőteljesen hat majd az infláció alakulására.

Elemi fontosságúnak nevezte, hogy Magyarország megkösse az EU-IMF párossal a megállapodást. Kérdésre válaszolva megismételte a gazdasági bizottságban hétfőn elmondottak lényegét: az MNB törvény elfogadását nem lenne szabad siettetni, a „törvény gyors átnyomása hazárdjáték Magyarország pénzügyi stabilitásával”. Szintén a törvény kapcsán megjegyezte: „számomra nem értelmezhető, hogy miért szükséges a monetáris tanács tagjainak számát kettővel, illetve az alelnökök számát eggyel növelni”.

Az MTI kérdésére elmondta, az MNB törvénnyel foglalkozó két kormányülésen vett részt, ahol közölte véleményét, de az EKB által megküldött állásfoglalás után kialakult új helyzetről nem történt egyeztetés a kormányzattal. Egy másik kérdésre, amely az Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett Barroso levélről szólt, a jegybankelnök kitérően válaszolt, jelezve, hogy annak nem ő a küldője, illetve a címzettje.