Szabálytalanul kapott százmilliárdot a Malév

Jogellenesnek találta az Európai Bizottság a százmilliárd forintnyi, Malévnak nyújtott állami támogatást és felszólította Magyarországot ennek visszafizetésére, derült ki egy hétfői közleményből. A bizottság szerint a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott a finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül. A 2010 decemberében indult uniós eljárást kilenc hónappal azelőtt kezdeményezte a cég fapados konkurense, a Wizz Air.

Az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján Cristina Arigho szóvivő elmondta: a magyar hatóságoknak kell dönteniük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a visszafizetés. Hozzátette: szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetéséről van szó (táblázatunkban felsoroltuk, milyen tételeket vizsgáltak). A Bizottság az MTI jelentése szerint hétfő délután közölte: a kormánynak négy hónap áll rendelkezésére a jogtalan támogatás begyűjtésére. A visszafizetésről szóló döntés azonnali hatályú, Magyarországnak biztosítania kell, hogy az említett időszak alatt az illegálisnak ítélt támogatás teljes összegét visszafizessék – derül ki a pótlólagos közlésből.

Intézkedés neve	Értéke (millió euró)
A Malév 2003-as kölcsönének és néhány eszközének átvétele, 2007. december	52-79
Készpénzes kölcsön egy évre a Malév GH-vétel előlegéből, 2009. január	15,6
Adófizetések elhalasztása 2007-2010; összes adótartozás 2010 márciusában	36,6-87,8
Állami tulajdonszerzés készpénzből és adósságkonvertálással, 2010. február	92,6
Három tulajdonosi (MNV-s) kölcsön, 2010. április-június	33,6
A fenti tulajdonosi kölcsönök tőké konvertálása, 2010. szeptember	34,3
Készpénzes tőkeemelés, 2010. szeptember	19,3
Tulajdonosi kölcsön, 2010. szeptember	20,8
Összesen, millió euróban	304,8-383
Összesen, milliárd forintban (265 Ft/euró)	80,7-101,5

A közlemény szerint az uniós állami támogatási szabályok értelmében a hatósági beavatkozás gazdasági tevékenységet végző vállalkozások működésébe, akkor tekinthető támogatásmentesnek, ha azt olyan feltételek mellett hajtják végre, amelyeket egy piaci feltételek mellett működő magánszereplő elfogadott volna. A bizottság vizsgálata megállapította, hogy a Malév, tekintettel folyamatosan nehéz pénzügyi helyzetére, nem lett volna képes ilyen finanszírozást szerezni a piacon a Magyarország által biztosított feltételek mellett, vagy semmilyen finanszírozáshoz nem jutott volna.

A mintegy százmilliárd forintos állami mankó miatti uniós elmarasztalás a légitársaság végét jelentheti. A nemzeti légitársaság sokmilliárdos adósságot és veszteséget görget maga előtt, ráadásul az elmúlt évtizedben több vezető irányítása alatt sem volt képes nyereségesen gazdálkodni. A cég a 2010-es évet 25 milliárd forintos veszteséggel zárta, a 2011-es becslések 8-10 milliárdos mínuszról szóltak.

A menetrendet nem érinti

A Malév számára nem jelent azonnali fizetési kötelezettséget az Európai Unió határozata, közölte a Malév Zrt. hétfőn az MTI-vel. A Malév járatai menetrend szerint közlekednek, beszállítóit továbbra is megállapodás szerint fizeti és partnereinek az eddig megszokott szolgáltatásokat nyújtja. Az ehhez szükséges forrásokat a tulajdonos biztosította, hangsúlyozta Berényi János, a légitársaság elnöke a közleményben.

A közlemény szerint a kormány arról tájékoztatta a Malév vezetőit, hogy továbbra is elkötelezett a nemzeti légitársaság fenntartásában. Ennek megfelelően a Malév vezetése és valamennyi munkatársa a szokásos módon végzi a munkáját és azon dolgozik, hogy az elmúlt hónapok javuló eredményeit a 2012-es évben is megőrizze. A Malév 2012-re jelentősen javuló üzemi eredménnyel számol az elmúlt év utolsó negyedévében elért kereskedelmi eredmények alapján.

Tudomásul veszik a döntést

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tudomásul veszi és tiszteletben tartja a Malév számára a 2007-2010 közötti időszakban nyújtott egyes hiteleket, tőkeemeléseket tiltott állami támogatásnak minősítő európai bizottsági határozatot - áll a tárca közleményében, amelyben hozzáteszik: a szaktárca a helyzet kezelésére több lehetséges forgatókönyv kidolgozásával készült, ezeket az elmarasztaló döntés pontos tartalmának ismeretében aktualizálja, véglegesíti.

A kormány várhatóan 2012. január 16-i ülésén tárgyalja a Malév jövőjére vonatkozó minisztériumi javaslatokat. A közlemény szerint változatlanul kiemelt cél, hogy a nemzetgazdasági érdekek hatékony érvényesülését biztosítva Budapest központú nemzeti légitársaság működjön Magyarországon és e törekvés megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a Malév folyamatos működésének fenntartása.

Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszter decemberben azt mondta, nincs B-terv a Malév ügyében. Hozzátette: nem véletlen, hogy a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban nem szerepel a Malév, a már említett Budapest-központú nemzeti légitársaság koncepciója miatt. A miniszter az uniós vizsgálat esetleges eredményét előrevetítve azt mondta, hogy a lehetséges több tízmilliárd, vagy akár 100 milliárd forint visszafizetését a Malév nem tudná teljesíteni.

Ha a Malév romjain új céget hoznak létre, az várhatóan leépítéssel is jár, egy külföldi társaság ugyanis aligha kíván majd fenntartani párhuzamos kapacitásokat, várhatóan csak bizonyos feladatköröket hagynának Budapesten. Az új cég alapításával kapcsolatban emellett Érsek M. Zoltán légiközlekedési szakértő, az SZTE meghívott előadója lapunknak arra hívta fel a figyelmet az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy régiónkban sem a cseh, sem a lengyel, sem a román, sem a szerb légitársaság nem talált vevőt vagy tőkés társat. Ugyanis „a nem éppen legjobb éveit élő légiiparban manapság csak az igazán prosperáló cégek találnak befektetőre, illetve felvásárlóra”.

Fellegi Tamás beszámolt arról is, hogy a Hainan kínai légitársasággal megakadtak a tárgyalások. A kínai cég új légitársaság alakításáról készített üzleti tervet, de ez a magyar-kínai tárgyalásokon nem volt napirenden. A Hainan Demján Sándor magyar üzletemberrel írt alá szándéknyilatkozatot többek között a légügyi együttműködésről, s ha ez megindult volna, akkor a magyar kormány azt támogatta volna, mondta a miniszter.

Keresik az új tulajdonost

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hétfői álláspontja szerint az Európai Bizottság döntése egyenes következménye annak, hogy a korábbi kormányok és Malév menedzsmentek elmulasztották végrehajtani a vállalat régóta esedékes átalakítását. A fenntartható finanszírozásra és működésre vonatkozó hosszú távú megoldási tervek hiányában az értékes vagyonelemek felélésével, az elhibázott privatizációval kényszerpályára állították a légitársaságot.

„A kormányváltást követően azonnal megindult a kárfelmérés, a légitársaság átvilágítása, a lehetséges partnerek keresése, jelenleg is folynak szakmai befektetővel tárgyalások. Az elmúlt időszak intézkedéseinek köszönhetően a Malév üzemi, kereskedelmi eredményei kimagasló mértékben javultak, e tendencia idén is folytatódik. A kormány és a szaktárca a továbbiakban is mindent megtesz a légitársaság folyamatos működtetése érdekében" – közölték.

A Malév cégcsoport 2600 munkavállalót foglalkoztat és 500 hazai vállalkozással áll rendszeres szerződéses kapcsolatban. A légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járul hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosítja. A Malév közel 3 millió utast szállít évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repül közvetlenül.