Lemondott Járai Zsigmond

Lemondott Járai Zsigmond a Költségvetési Tanács éléről. A lemondását az MTI-nek azzal indokolta, hogy a gazdasági stabilitásról szóló, ez év január 1-jétől hatályos, új törvény a korábbinál jelentősebb feladatokkal látja el a Költségvetési Tanácsot, és ezek elvégzése számára olyan helyzetet teremt, amely egyéb - a köz- és a magánszférában ellátott - funkcióival összeegyeztethetetlen.

Járai Zsigmond úgy látja, hogy Magyarország 2012. évi költségvetése jelentős előrelépés a korábbi évek fegyelmezetlen, laza költségvetéseihez képest, a kitűzött célok helyesek és reálisak, a kormány gyorsan alkalmazkodott a folyamatosan romló külgazdasági környezet által diktált nehéz körülményekhez. Ezt a véleményt az Európai Unió 2011. decemberi jelentése is alátámasztotta.

Az azóta eltelt néhány hétben jelentős változások álltak be az európai és a magyarországi pénzügyi helyzetben, amelyek kezelése – fennmaradásuk esetén – újabb kihívásokat fog jelenteni a gazdaságpolitika számára. A költségvetésben lévő tartalékok egy bizonyos szintig megfelelő fedezetet jelenthetnek a gazdasági helyzet romlásából származó feszültségek kezelésére. További romlás esetén azonban szükség lehet a költségvetés további korrekciójára is, amelyre véleménye szerint a kormány elkötelezett.

Járai Zsigmond elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök kérésére továbbra is elmondja véleményét a gazdaságpolitika alakulásáról, ha arra a kormány kéri. A köztársasági elnök a testület új elnökévé kedd délelőtt Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék korábbi vezetőjét, a Magyar Közgazdasági Társaság elnökét nevezte ki.  A kinevezésen jelen volt Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke.

Járai lemondásának híre már múlt héten felröppent, ekkor Missura Gábor a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának titkárságvezetője az Indexnek cáfolta a Világgazdaság értesülését.

A lap felidézte: a testület az utóbbi időszakban több aggályt és kritikát is megfogalmazott a kormány politikájáról, például a költségvetéshez benyújtott tavalyi módosító javaslatokkal kapcsolatban. A tanács szerint például a magán-nyugdíjpénztári tagok befizetéseinek nyugdíjkasszába történő átirányítása csökkenti a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és előreláthatóságát, így növeli az ilyen kockázatokat. A Költségvetési Tanács decemberben a jövő évi 0,5 százalékos növekedés elérését is kockázatosnak nevezte.

A Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összeolvasztásának terve kapcsán elemzők nem tartották kizártnak, hogy Járai kerülhet az összevont intézmény élére. A Nomura elemzője, Peter Attard Montalto decemberben úgy vélekedett, az egyesített új intézmény élére esélyes jelölt lehet Járai Zsigmond, a jegybank jelenlegi elnöke pedig lemondhat az MNB-törvény életbe lépése után.

A Költségvetési Tanács a költségvetés készítésének folyamatát felügyelő független testület, amelynek jelenlegi tagjai Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának elnöke, Domokos László , az Állami Számvevőszék elnöke és Simor András jegybankelnök.