Maradunk a szégyenpadon

Elégtelennek minősítette az Európai Bizottság  a magyar intézkedéseket a  költségvetési hiány leszorítása ügyében, ezért az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás keretében a soron következő lépések alkalmazásáról döntöttek – jelentette be Olli Rehn pénzügyi biztos. A bejelentés szerint 2013-tól felfüggeszthetika kohéziós alapokból Magyarországnak járó kifizetéseket – az ezzel kapcsolatos további döntéseket az uniós jog szerint az Európai Tanácsnak kell meghoznia, a Bizottság javaslata alapján. A Bizottság ezzel kapcsolatban ajánlást tett a Tanácsnak, ismertetve megállapításait.

Olli Rehn elmondta: összesen öt ország költségvetési intézkedéseit vizsgálták, Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország esetében azonban úgy ítélték meg, hogy a kormányok megfelelő lépéseket tettek a fenntartható, alacsony költségvetési hiány érdekében. Magyarországgal kapcsolatban hangsúlyozta: bár Budapest formailag 2011-re vonatkozóan teljesíti a 3 százalékos GDP-arányos deficitet, ez csak egyszeri tételeknek köszönhető, a GDP 10 százalékát kitevő nyugdíjpénztári felhalmozások költségvetéshez csoportosításának. 2013-ra anélkül is 3 százalék feletti hiánnyal kell a Bizottság szerint számolni, hogy bármilyen romló makrogazdasági forgatókönyvvel számolnának.

Kemény szankciók jöhetnek

A biztos sajtótájékoztatóján jelezte: bár ő maga korábban nem pártolta a kohéziós alapokból való kifizetések felfüggesztését, az új, az EU pénzügyi stabilitását erősíteni hivatott úgynevezett hatos csomag nem is hagy más lehetőséget. Az eurózóna tagjaira ugyan külön eljárási szabályok vonatkoznak, a hatos csomag egyik lényeges eleme, hogy a szankciók bár más eljárás keretében, de valamennyi uniós országra alkalmazhatóak és alkalmazandóak. Rehn idézte magát, miszerint korábban is megmondta:  „a hatos csomag hatályba lépésenek első napjától készen áll arra, hogy valamennyi abban foglalt erőteljes eszközt igénybe vegye”, ha egy tagország nem tesz megfelelő intézkedéseket költségvetése kordában tartására.

Hangsúlyozta ugyanakkor azt is: Magyarország uniós tagsága kezdete, 2004 óta folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll, amit a bizottság többször meg is hosszabbított. Jelezte azt is, hogy ezért a nem csak a jelenlegi kormányt, hanem több előző, más politikai színezetű kormányt is felelősség terhel.

Ugyanakkor visszautasította a Magyar Nemzet tudósítójának felvetését, miszerint a korábbi kormányokkal szemben türelmesebb lett volna a Bizottság, utalva ismét a hatos csomag hatályba lépésére is.

Régóta ülünk a szégyenpadon

Magyarország az uniós csatlakozásunk óta az uniós szégyenpadon ül, azóta egyszer sem sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy tartósan 3 százalék alá vigyük a költségvetés hiányát.

Ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól kikerüljünk, szükséges a fenntarthatóság is, vagyis a deficitcélt nem elég egyetlen évben, egyszeri tételekkel a határ alá szorítani, hanem az Európai Bizottságot is megnyugtató programot kell bemutatni, amely a három százalék alatti hiány középtávú fenntarthatóságáról szól. Hiba teljesíti tehát 2011-re az unió által elvárt hiánycélt a kormány, ez mindössze a magánnyugdíjpénztári pénzek államosításának köszönhető, egyelőre nem látszik, hogy a nyugdíjpénzek – majd később a válságadók – nélkül, hogyan tudjuk teljesíteni az elvárást.  Brüsszel pedig éppen ezt kifogásolja, Magyarország egyelőre nem tudott olyan programot lettenni az asztalra, amely biztosítaná az alacsony hiányt a 2012-es időszak utánra is.

Hogy pontosan mekkora volt a magyar hiány 2011-ben, az márciusban derül ki, ha addigra sikerül összeállítani egy a hiányt tartósan a kritikus szint alatt tartó intézkedéscsomagot, Brüsszel az eljárás megszüntetéséről dönthet. Ha addig sem történik semmi, az Európai Bizottság a túlzottdeficit-eljárás kapcsán saját hatáskörében egyrészt új ajánlásokra tehet javaslatot a tanácsnak, másrészt szankcionálhatja az országot, kezdeményezheti a kohéziós alapból járó kifizetések felfüggesztését.

Erre utalt szerdai sajtótájékoztatóján Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is, amikor a lehetséges következményekről beszélve azt mondta, előfordulhat, hogy az ország 2013 januárjától nem jut majd uniós forrásokhoz. Rehn hozzátette, reméli erre a lépésre nem lesz szükség, mert a magyar kormány megteszi majd a szükséges lépéseket.

Fontos üzenet

„Meglepetésként érte az elemzőket a mostani döntés. Arra ugyan lehetett számítani, hogy idén tavasszal már döntést kell hoznia az Európai Bizottságnak, de kevesen számítottak arra, hogy ez már most megszületik, és elmarasztaló lesz" - mondta az Indexnek Samu János, a Concorde makroelemzője.

Szerinte ugyanakkor tartós sokkhatás nem várható a határozat miatt, az inkább csak hozzáadott még egy negatív elemet a magyar kilátásokhoz. A szankciókról elmondta, hogy bár az uniós támogatások a GDP egy százalékát teszik ki, azok elvonása a növekedési ütemet mégis csak fél százalékpont alatti mértékben csökkenti.

A döntésnek ugyanakkor van egy fontos üzenete: jelzi, hogy az unió hozzáállása „nem a legpozitívabb" a magyar gazdaságpolitikához, ami azt valószínűsíti, hogy a közösség kemény feltételeket szab a hitelprogramról szóló tárgyalásokon a magyar kormánynak, mint ahogy azt már a hivatalos tárgyalások kezdetének lebegtetése is jelzi, hívta fel a figyelmet Samu.

A kohéziós alapok kifizetésének átmeneti felfüggesztésének szankcióját eddig még soha nem alkalmazta az Európai Bizottság egyetlen tagországgal szemben sem, az euróövezeti országokra alkalmazott hatos jogszabálycsomag szigorúsága azonban Magyarországot is érintheti. Az Index egyik forrása szerint a kohéziós alapok felfüggesztése drámai hatású politikai lépés lenne és bár a példastatuálás szándéka az adósságválság közepén nem elképzelhetetlen, egyelőre erre kisebb az esély. A magyar kormány a kommunikáció szintjén elkötelezettnek tűnik a jövő évi hiánycél három százalék alatt tartásában, ha szándékából nem enged és meggyőző lépéseket tesz a később is fenntartható hiánycél érdekében, lekerülhetünk a szégyenpadról, vélte a kormányzati munkában jártas forrásunk.

A kormány készen áll a javításra

„A kormány készen áll minden észrevétel és javaslat megvitatására az Európai Bizottsággal a túlzott deficiteljárásról szóló döntéssel kapcsolatban" - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium az Európai Bizottságra reagálva. Szerintük a kormány elkötelezett „a múlt hibáinak kijavítása iránt, ezért tovább megyünk az államadósság csökkentésének és a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásának útján."

„Folyamatosan konzultálunk az Európai Bizottsággal és szívesen fogadjuk javaslataikat, felvetéseiket. A nemzeti ügyek kormánya a teljesítményben hisz, a számok pedig önmagukért beszélnek: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta először 2012-ben lesz 3% alatt a költségvetés hiánya, így egyike vagyunk azon hét uniós tagállamnak, amely teljesíteni tudja ezt a célt. Ráadásul a kormány úgy adott tárgyalási mandátumot Fellegi Tamásnak az IMF-fel való megbeszélésekre, hogy erősítse meg: a 2013-as költségvetés hiányát is 3% alatt fogjuk tartani. A kormány ezeket az eredményeket úgy éri el az európai gazdaság bizonytalanságai közepette, hogy 2010-ben nagyon súlyos helyzetet örökölt szocialista elődeitől" - írta az NGM.

Közölték, örömmel veszik, ha a mostani döntéstől eltérően az Európai Bizottság a konzultációk során figyelembe fogja venni az államadósság tartós csökkentése érdekében végrehajtott strukturális átszervezéseket. „A 2011 tavaszán meghirdetett Széll Kálmán Terv gyakorlatba ültetése a tervek szerint halad, a szükséges jogszabályi változtatások mintegy 80-90 százalékát a kormány és az Országgyűlés elvégezte, a végrehajtott akciók költségvetési vonzata is mintegy 60 százalékban teljesült. Ezen folyamatok áttekintése és továbbvitele kiemelt hangsúlyt kap a következő hetek tematikus kormányülésein, amelyek a Széll Kálmán Terven keresztül meghirdetett strukturális átalakítások továbbvitelét alapozzák meg." - vélték.

A Kohéziós Alap a közösség legszegényebb tagállamai közötti, a fejlettségi szintben meglevő különbségeket hivatott csökkenteni. Ezt a speciális szolidaritási alapot 1993-ban hozták létre, hogy a négy legszegényebb állam, Görögország, Portugália, Írország és Spanyolország helyzetén segítsen. A Kohéziós Alapot felhasználva nagy méretű, közlekedési és környezetvédelmi projekteket lehet megvalósítani. A 2000-2006-os programozási időszakban Magyarországnak a Kohéziós Alapból származó forrása 1,122 milliárd euró volt.