Koronavírus adatok

2021. nov. 30.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Elza
2 °C
8 °C

A hét, amikor felmostuk magunkkal a padlót

2012.01.07. 15:08
2012 első hetének közepére csaknem három éve nem látott mély gazdasági – és évtizedek óta nem tapasztalt külpolitikai – válságba került Magyarország. Rekordmélységbe süllyedt a forint, rekordra nőtt az államcsőd kockázata, megugrottak a kötvényhozamok, és a világsajtó megtelt a magyar hírekkel. Bóvliba kerültünk a Fitchnél is, az euró több mint tízforintos sávban járt, és tizenhat éves csúcsra ment az államadósság.

Fellegi Tamás kifelé néz az ablakon, Matolcsy György és Varga Mihály karbatett kézzel áll egymástól tisztes távolságra, Simor András mindenkinek háttal a kabátjával bíbelődik; senki nem néz a másikra és senki nem beszél senkivel – ezt a pillanatot örökítette meg az MTI fotósa a kormányfőnél péntek reggel tartott válságtanácskozás előtti percekből. A fotó arról árulkodik, hogy az év első hete nemcsak a magyar gazdaságban – a forint árfolyamában, az állampapírok hozamában, a csődkockázatban vagy épp a tőzsdeindexben – hagyott mély nyomokat, hanem az utolsó morzsáit is megsemmisítette a honi gazdaságpolitika irányítói közötti, már eddig is törékeny – hol kimondott, hol kimondatlan konfliktusokkal terhelt – összhangnak.

Válságtanácskozás a miniszterelnöknél
Válságtanácskozás a miniszterelnöknél
Fotó: Kovács Tamás

2012 januárjának első hetére valószínűleg sokáig emlékezni fogunk, bár azt most még nem lehet tudni, hogy az, amit most történt, melyik fázisa a gazdasági szabadságharcnak is nevezett különutasságunk november közepe óta tartó fokozatos feladásának: a feszültségekkel teli időszak végét, a konszolidáció kezdetét jelenti-e, vagy csak átmeneti megnyugvást.

Hogy miért a bizonytalanság? Azóta ugyanis, hogy a magyar kormány a bóvliba lesorolás elkerülése érdekében november 17-én bejelentette, hogy hazánk ismét az IMF-hez fordul, kettősség, legalábbis kettős beszéd jellemzi a magyar kormányzatot. Miközben gazdaságpolitikai kényszerpályán mozog – tudja, hogy az IMF-hitel elkerülhetetlen, még ha okkal fél is tőle –, aközben a belpolitikai okok miatt – a további arcvesztése és elmúlt másfél éves kudarcai beismerése elkerülése érdekében – úgy viselkedik, mintha lenne érdemi mozgástere.

Csakhogy ez a hét megmutatta, hogy merre van ez a mozgástér: lefelé.

A forint árfolyama, amely hétfő reggel még a 313-314 forint/eurós szinten volt, a hét közepén többször is mélypontra zuhant. Az euró ára a fekete szerdán a korábbi, 317 forint fölötti rekordot áttörve gond nélkül 320 forint fölé, majd csütörtök reggelre 324 forint fölé emelkedett. Ez azt jelenti, hogy három nap alatt majdnem tíz forinttal, több mint 3 százalékkal értékelődött le a forint az uniós pénzhez képest, de 260 fölött volt a frank, és átlépte a 250-es szintet a dollár ára is.

A forint mélyrepülése mindent magával rántott: a magyar államcsőd kockázatát jelző cds-felár rekordszintre, 700 pont fölé emelkedett, a magyar állampapírok hozamai 10 százalék közelébe emelkedtek – vagyis borzasztó drágán veszik az adósságunkat –, márpedig ez már az a szint, amely tartós megmaradása fenntarthatatlanná tenné a magyar államadósság finanszírozását. Mindezek nyomán tartósan lejtmenetbe kapcsoltak egyes tőzsdei részvények is, elsősorban a forint gyengülése miatt szenvedő OTP, valamint a kötvényhozamok emelkedésén bukó MTelekom – mindkét papír nagyjából 8 százalékot veszített értékéből a mögöttünk hagyott héten.

  52. hét 1. hét
BUX 16 974,24 16 107,72
OTP 3218 2960
Mol 17 350 16 300
MTelekom 519 481
Richter 34 200 35 100

És hogy mindez miért történt? Azért, mert a nagyvilágban – ahol kiemelt figyelmet szenteltek nekünk a héten – egyre többen kételkednek, kételkedtek, és nemcsak az üzleti-befektetői, hanem politikusi körökben is, hogy Magyarország záros határidőn belül meg tud állapodni a Valutaalappa és az Európai Unióval egy hitelkeretről, ezért került kereszttűzbe Magyarország.

A már említett kettős beszédből ugyanis egészen csütörtökig a keménykedés jelent meg a budapesti kommunikációban, olyanokat is mondtunk, hogy nem tragédia, ha nincs megállapodás (igaz, ebben az esetben valószínűleg mindent pénzzé kell tenni). Szintén a keménykedés jegyében, még a múlt év végén, a parlament elfogadta a Brüsszel által kifogásolt jegybanktörvényt és pénzügyi stabilitási törvényt – ezek már jövő szerdán Brüsszel elé kerülnek –, másfelől a magyar kormány a Washington által folyósítani tervezett készenléti hitelnél enyhébb feltételű, úgynevezett elővigyázatossági hitelről szeretett volna tárgyalni.

Fellegi Tamás IMF-ügyi tárca nélküli miniszter, aki jövő héten utazik a Valutaalaphoz, végül csütörtökön jelentette be: jöhet a készenléti hitel, és akkor már azt is mondta, hogy gyors megállapodást szeretne. Ennyi, vagyis az, hogy a kormány láthatóan beadta a derekát, elég is volt, hogy a futó pánik – amely miatt már a bankbetétek védelméről is beszélnie kellett a miniszterelnöknek – átmenetileg véget érjen, a forint visszaforduljon a lejtőről. És ezen érdemben most a Fitch pénteki lépése sem változtatott, amellyel pénteken – csatlakozva a két másik nagy hitelminősítőhöz – bóvliba dobta le a magyar adósságbesorolást.

Amely államadósság ismét komoly vitát okozott a kormány és a jegybank között. Az MNB ugyanis a hét elején közzétette, hogy 16 éves csúcson a magyar adósság, amiből a nyugdíjvédelemben múlhatatlan érdemeket szerző Selmeczi Gabriella gyorsan levonta azt a következtetést, hogy a jegybankosok nem értenek a dolgukhoz, és almát hasonlítanak össze körtével. Szavait később Szijjártó Péter is megismételte – hogy segítsünk nekik, mi gyorsan összevetettük az almát az almával, körtét a körtével –, de aztán a hét második felében, amikor kijött az elemzés, miszerint a nyugdíjpénzek nélkül 7 százalékos lehetett tavaly a hiány, és a mostani hozamok mellett jövőre nem tartható a hiánycél, már nem szólaltak meg (az MNB-nek viszont nekiment az Erstével szintén hadakozó Lázár János is).

Nemcsak a fideszes politikusok markáns véleménye miatt került héten a figyelem középpontjába a jegybank, hanem a devizatartaléka miatt is. Lapunk értesülései szerint ugyanis a kormány az államosított adósságokra költené ennek a pénznek egy részét, de juttatna belőle gazdaságélénkítésre is. Az NGM legalább ez utóbbit cáfolta, bár elemzők szerint ezek a hírek – és azok hihetősége – is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországot egyre inkább kockázatosnak tartják.

Kockázatos persze, változatlanul az Európai Unió is. Idén ünnepli tizedik születésnapját – legalábbis készpénzként – az euró, amelyről Londonban egyre erősebben azt gondolják, hamarosan megszűnik. Pedig a veszélyben lévő országok küzdenek érte, tovább szorít a görög kormány és kétségbeesett megszorítások vannak Spanyolországban is. Az euróövezetbe eddig igyekvő országoknak viszont már kevésé vonzó az uniós pénz, a héten a litvánok jelentették be: elhalasztják a 2014-re tervezett euróövezeti csatlakozást.

És ami még itthon történt: a becslések szerint több mint 200 ezren végtörleszthetnek, vagyis a bankok 300 milliárdos veszteséggel zárhatnak, árfolyamrögzítéssel viszont csak mintegy kétezren éltek. A gazdasági helyzet a vállalkozói körben is tovább romlik: ezermilliárdra nőttek – részben az állam miatt – a körbetartozások, emellett egyre több a csőd és a végelszámolás, és a forintgyengülés is betesz a cégeknek. A benzinár új rekordra ment, és kiderült, hogy csúszik a MÁV-Volán házasság, amit a tavalyi Széll-tervben ígértek ez év elejére.