Rendkívüli ülésen hallgatják meg Matolcsyt

Rendkívüli ülést tart az országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága jövő pénteken, ahol meghallgatják Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert a 2012-es költségvetés helyzetéről. Az Index úgy tudja, a rendkívüli ülés összehívását a bizottság ellenzéki tagjai kezdeményezték, azt minden ellenzéki párt támogatta.

„Ilyen helyzetben időszerűnek és indokoltnak tartom a költségvetési bizottság összehívását, és azon az államháztartásért felelős miniszter meghallgatását" - írta a jobbikos Nyikos László, a bizottság elnöke csütörtökön kiadott közleményében.

Szégyenpadon

Az idei költségvetés helyzetének megtárgyalása több okból is aktuálissá vált. Az Európai Bizottság elégtelennek minősítette a magyar intézkedéseket a költségvetési hiány leszorítása ügyében, ezért az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás keretében a soron következő lépések alkalmazásáról döntöttek, jelentette be Olli Rehn pénzügyi biztos szerdán. A bejelentés szerint 2013-tól felfüggeszthetik a kohéziós alapokból Magyarországnak járó kifizetéseket – az ezzel kapcsolatos további döntéseket az uniós jog szerint az Európai Tanácsnak kell meghoznia, a bizottság javaslata alapján.

Magyarország az uniós csatlakozásunk óta az uniós szégyenpadon ül, azóta egyszer sem sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy tartósan három százalék alá vigyük a költségvetés hiányát. Ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól kikerüljünk, szükséges a fenntarthatóság is, vagyis a deficitcélt nem elég egyetlen évben, egyszeri tételekkel a határ alá szorítani, az Európai Bizottságot is megnyugtató programot kell bemutatni, amely a három százalék alatti hiány középtávú fenntarthatóságáról szól.

Nagyobb lehet a lyuk

Az idei költségvetés tervezését számos bírálat érte. A Költségvetési Tanács (KT), a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is jelezte, több, a tervben szereplő szám megalapozatlan lehet. A nemzetgazdasági miniszter az elfogadás előtt egy 320 milliárdos lyukat látott költségvetésben, amit többek közt zárolásokkal, a jövedéki adónak a tervezettnél is nagyobb emelésével és a megmaradt magánnyugdíjpénzek költségvetésbe csatornázásával próbált meg betömni.

Ez azonban nem elég, hívta fel a figyelmet költségvetés elfogadása után a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB). A Haza és Haladás közpolitikai alapítvánnyal közös év végi sajtótájékoztatójukon Oszkó Péter volt pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, a 320 milliárdos kiigazításnak több olyan eleme is van, amelyek valójában nem okoznak tartós struktúrális egyensúlyjavulást, vagyis a 320 milliárd valójában kevesebb, de ha feltételezzük, hogy az intézkedéseknek valóban ekkora a hatása, számításaik szerint 80 milliárdos további kiigazításra akkor is szükség van.

Kisebb növekedés, gyengébb forint

A gazdaságkutató intéztek szinte mindegyike pesszimistább a kormánynál a világgazdasági helyzet alakulásával kapcsolatban, míg Matolcsyiék szerény, 0,5 százalékos növekedéssel számolnak, az elemzők egy része egyenesen visszaesést vár. A Századvég 0,4, a Kopint-Tárki 0,3 százalékos gazdasági növekedést vár, a többek visszaesésre számítanak. A Pénzügykutató 0,7 százalékosra, a GKI Gazdaságkutató 1,5 százalékos GDP-csökkenést prognosztizál jövőre, a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) 1,1 százalékos visszaeséssel számol.

Márpedig ha a tervezettnél alacsonyabb lakossági fogyasztás, vagy az export lassulása miatt recesszió lesz jövőre, az egyúttal azt is jelenti, hogy nem teljesülnek a tervek szerint az adóbevételek, és borul a költségvetés, hacsak nem jelentenek be év közben további megszorításokat. Erre még Lázár János fideszes frakcióvezető is utalt egy interjúban, amikor azt mondta: nem látni, hogy mi lesz a jövő év második felében.

Aggodalomra adhat okot a gyenge forint is. Mint ismert, a kormány eredetileg 265 forintos euróárfolyamon tervezte a költségvetést, amit később 299-re módosított. Ehhez képest a forint egyelőre a módosított szintnél is gyengébb, az IMF-EU megállapodások körüli bizonytalanaságok az elmúlt hetekben már 321 fölötti eurót is hoztak, jelenleg az euró 308 forint körül tartózkodik.

Bukott perek, bírálatok

További kockázati tényező lehet az idei évben néhány EU-ellen vívott elvesztett per is. A telekomadó visszafizetése 200 milliárdos tételt jelentene, a Brüsszel által elmeszelt, Malévnak jutattott tiltott állami támogatás 100 milliárdos összeg, de baj lehet abból is, ha túl sok cég lesz bőkezű a sporttal vagy szűkmarkú saját dolgozóival.

Legutóbb Kovács Árpád, a KT frissen kinevezett elnöke adott hangot az idei költségvetéssel kapcsolatos félelmeinek. A portfolio.hu-nak adott szerdai interjújában a magyar gazdaság kilátásairól elmondta, a belső és külső okok recessziót is előidézhetnek az idei évben, amik miatt újabb évközbeni megszorításokra kényszerülhet a kormány. Kovács szerint mindenképpen szükségünk van az IMF segítségére. „Nagyon bízom a megállapodás megszületésében. Mind a két félnek az érdeke, szükségünk van egymásra. És ha létrejön, akkor elég gyorsan létre fog jönni. Úgy gondolom emellett, hogy a nemzetközi szervezetek megmaradnak a szigorú gazdasági feltételek mellett" - mondta.

A Nemzetközi Valutaalapot korábban többször bíráló Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az utóbbi hetek gazdasági eseményei - drámai forintgyengülés, egekbe ugró kötvényhozamok és csődkockázat - ellenére nem sűrűn mutatkozott a nyilvánosság előtt, gazdasági ügyekben elsősorban Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter, Pletschinger Gyula államtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint szóvivők nyilatkoztak.