Így segítenék a közszféra végtörlesztését

A kormány mai ülésén tárgyal a közszférában dolgozó devizahitelesek végtörlesztésének kamattámogatásáról. A birtokunkba jutott, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jóváhagyott kormányrendelet-tervezet szerint az érintettek – gyermekszámtól függően – forinthitelük egy részére 2 százalékpontos kamattámogatást kaphatnának. A dokumentum szerint az öt évig járó támogatás az első évben 3,7 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene, ami a teljes támogatási időszak alatt 28 milliárdra emelkedne.

A tervezet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) adatgyűjtésére hivatkozva azt írja: 53 ezer közszférában dolgozó összesen 185 milliárd forintnyi végtörlesztési szándékot jelzett. A kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás értelmében azonban a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos veszteségeinek 30 százaléka az államot terheli.

Ha minden olyan állami és önkormányzati dolgozó végtörlesztene, aki a szándékát a munkaadója felé jelezte, abból a bankoknak 55 milliárd forintos többletvesztesége származna. A tárca számításai szerint az államra ebből 17 milliárdos veszteségtérítés hárulna. A dokumentum megjegyzi, hogy az idei költségvetés készítésekor a kamattámogatás kiadásaival nem számoltak, így ez a tétel rontaná az egyenleget.

A kormányrendelet-tervezethez csatolt vezetői összefoglalóban az olvasható: "a kormány január 4-i ülésén tárgyalt a kérdésről, mely során a 2 százalékpontos kamattámogatást preferálta".

Mekkora kamattámogatás jár?

Az előterjesztés az eltartott gyerekek számától tenné függővé a támogatás mértékét. A gyerektelenek maximum 3,75 millió forintos forinthitelre kaphatnák meg a 2 százalékpontos kamatkedvezményt, ez egy gyerekkel 4,5 millióra, két gyerekkel 5,25 millióra, míg három gyerek esetén 7,5 millióra nőne.

A kamattámogatásról szóló kormányrendelet-tervezet szerint a kamattámogatás csak olyan hitel mellé járna, ahol a thm az egyéves állampapír-referenciahozamot legfeljebb 3 százalékponttal haladja meg (ez nagyon szűk keresztmetszetet jelent még a mostani viszonylag magas hozamok mellett is, ilyen olcsó, jelenleg 12 százalék körüli thm-mel kínált végtörlesztő hitelt a bankok nem kínálnak, részletek a pénzcentrum.hu-n). Ha a támogatás folyósításának időszakában az ügyfél által fizetett ügyleti kamat 6 százalék alá csökkenne, akkor erre az időszakra a kamattámogatás annyival csökken, hogy a támogatott a 6 százalékot mindenképpen megfizesse.

A kamattámogatás arányaira az NGM két számítást is készített. Azok közül, akik a munkaadójuknál jelezték végtörlesztési szándékukat – 53 ezren 185 milliárdot fizetnének vissza, átlagosan tehát 3,5 millióval tartoznak –, már a gyerektelenek is a teljes forinthitelre megkapnák a 2 százalékpontos támogatást.

A tervezet azonban kiemeli, hogy a KIM adatgyűjtése „minden bizonnyal nem teljes”, mert nem ítélhető meg, hogy „az intézmények pontosan mekkora hányada vett részt a felmérésben”, illetve nem tartalmazza „a háztartásban lévő gyermekek számát”.

A tárca ezért a nemzetgazdasági átlagokból becsülhető adatok alapján is készített egy számítást, ami alapján a bankok és az állam vesztesége, illetve a költségvetés által kifizetett kamattámogatás mértéke is a vártnál nagyobb lehet. Eszerint a 750 ezres közszféra – ebben az állami vállalatok dolgozói nincsenek benne – 144 ezer devizahitelest és 800 milliárd forintos devizaállományt eredményez.

A KIM adatgyűjtésében tehát a potenciális érintettek csupán harmada vett részt, esetükben pedig az átlagos hitelnagyság jócskán elmarad az országosan átlagosnak tekinthető 7,4 millió forinttól. Egy ekkora frankhitel végtörlesztésével durván kétmillió forint spórolható meg, a végtörlesztést finanszírozó forinthitelre tehát csak a kétgyerekesek kaphatnának nagyjából teljes támogatást.

A tervezet szerint a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok a dolgozóik által igényelt teljes kamattámogatást legkésőbb a folyósítást követő év júliusáig vissza kellene fizessék az államkincstárnak. A rendelkezés a központi költségvetési szerveknek és a helyi önkomrányzatoknak a visszafizetést nem tenné kötelezővé, az indoklás szerint azért, mert az 2013-ban olyan többletkiadást generálna, amit csak az államtól kapott többletpénzből lehetne kifizetni. Ez értelmetlen lenne, hiszen a pénzek átcsoportosítását jelentené "az egyik zsebből a másik zsebbe".

Rövid az idő

Az előterjesztés készítői több kockázatra is felhívják a kormány figyelmét. Az egyik, hogy a végtörlesztéshez szükséges fedezetigénynek január 30-án meg kell jelennie az adósok számláján, a hátralévő két hétben ezért rengeteg dolognak kellene megtörténnie.

Például az Európai Bizottságnak meg kellene vizsgálnia és el kellene fogadnia az állami támogatást (addig a kormányrendelet nem léphet hatályba, ha mégis megjelenne a Magyar Közlönyben az az uniós szabályokkal ellentétes lenne). A lebonyolításról szerződést kell kötnie az NGM-nek a bankokkal és az államkincstárral, ennek átfutási ideje legalább egy hónap. A bankoknak ki kell dolgozniuk támogatott forinthiteles termékeiket, az ügyfelek be kell adják a hitelkérelmet, amit az elbírálás követ. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormánydöntés érdemi változásokat – időhiány miatt – várhatóan nem hoz a végtörlesztésben. A dokumentum szerint "ha az előbb felsoroltakat időben meg is lehetne oldani, a hitelbírálat során a bankok dönthetik el, hogy kinek adnak hitelt" - ez tehát további lassító tényező lehet.

Mindenki háborogna

A dokumentum szerint bár a végtörlesztésre „a bejelentésre rendelkezésre álló idő legvégén rengetegen bejelentkeztek”, feltételezhető, hogy „közülük a többség nem lenne képes előteremteni a végtörlesztéshez szükséges fedezetet” a kormány „nagylelkű támogatása” nélkül (nagylelkű támogatás lehet például a korábban felmerült munkáltatói kölcsön, erre azonban semmilyen utalás nincs a dokumentumban).

A tervezet készítői szerint egy ilyen lépés a várt 15-20 százalékos végtörlesztési arányt jelentősen, akár 30 százalék fölé emelné, de ez a bankrendszer veszteségeit drasztikusan megnövelné, és „pénzügyi stabilitási kockázatokat jelentene”. Ráadásul, mivel az állam a végtörlesztéshez fűződő veszteségek harmadát átvállalta, ez a költségvetési egyenleget is jelentősen rontaná.

Az előterjesztés készítői szerint a lépés feszültséget okozhat az intézményeken belül, ugyanis újra csak a devizahitelesek kapnának támogatást. Márpedig ez akár „kollégákat fordíthat egymás ellen” – olvasható a dokumentumban.

A dokumentum ezt elkerülendő azt javasolja a kormánynak, hogy egyezzen meg a bankokkal abban, hogy a „kibővített árfolyamgátrendszerbe először azokat engedjék be, akik a végtörlesztésre bejelentkezrtek, de végül a végtörlesztés nem történt meg”.

Az NGM-et hétfőn megkérdeztük, hogy a közszférában dolgozók végtörlesztésével kapcsolatban milyen kormányzati lépések várhatók. A tárca sajtóosztálya válaszában annyit közölt, hogy kérdéseinket továbbította a szaktárca illetékeseinek.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!