Eldőlt, hogyan segít a kormány a közszféra devizaadósain
További Magyar cikkek
Az új, 2016 végéig meghosszabbított árfolyamgát-rendszerben kapnak előnyöket a közszféra dolgozói a tavaly decemberben megígért kedvezményes munkáltatói kölcsönök helyett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint azok a közszférában dolgozók, akik deviza alapú, jelzálog fedezetű hitelt vettek fel, a bankjuknál kezdeményezték a végtörlesztést 2011. december 30-ig, és ezt bejelentették a munkáltatójunak, de mégsem tudtak végtörleszteni, a kedvezményes árfolyamgát rendszeren belül több könnyítést is kapnak.
Ez az árfolyamgát
Az új árfolyamgát feltételei szerint a rögzített árfolyamon fizetett törlesztés és az aktuális árfolyamon fizetendő törlesztés különbözetét két külön számlán könyvelik le. Az egyiken a fix árfolyam feletti tőketörlesztés, a másikon a fix árfolyam feletti kamat gyűlik. Az utóbbi összeget 50-50 százalékban az állam és a bankok vállalják magukra. Az ügyfél terhét jelentő tőke-gyűjtőszámla a bankközi kamat szerint, tehát kedvezményesen kamatozik.
Így kedveskedik a kormány a közszférának
- Kérelmüket a bankok soron kívül bírálják el – ezzel az elsők között csökkenhet a havi törlesztőjük.
- Az állam a közszférában dolgozók esetében gyermekszámtól függően kamattámogatást nyújt a tőke-gyűjtőszámlán lévő kamathoz. A gyermektelen családok számára 3 százalék a kamattámogatás mértéke, és ezen felül minden gyermek után plusz 1 százalék kamattámogatás jár.
- Az állam az árfolyamgát rendszerbe belépett közszféra dolgozóknak egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt, amelynek összege megegyezik a 2012. február 1. és az első árfolyamgát feltételei alapján fizetendő törlesztőrészlet időpontja – de legkésőbb 2012. július 1. – közötti időszakban a ténylegesen megfizetett törlesztőrészletek és az árfolyamgát alkalmazásával fizetendő törlesztőrészletek különbségével. Ezzel a közszférában dolgozók valójában akkora támogatáshoz juthatnak, mintha 2012 februárjától az új típusú árfolyamgát szerint, rögzített árfolyamon (180 forintos frankon, 250 forintos euró és 2,5 forintos jenen) törlesztették volna hitelüket.
Mikor lehet belépni?
Az NGM tájékoztatása szerint a kormány az első parlamenti ülésre elkészül a törvényjavaslattal és be is nyújta azt, ez február 13-át jelent. Ezt elfogadják és kihirdetik, a lehetőség innentől kezdve mindenkinek nyitott lesz, amit a bankok felé kell majd jelezni 2012 végéig.
Az NGM közleménye szerint a kormány január 19-ei ülésén utasította a nemzetgazdasági minisztert, hogy dolgozza ki a közszférában dolgozók kedvezményes árfolyamvédelmi rendszerének feltételeit, készítse elő a megvalósításhoz szükséges jogszabályt, és tegyen javaslatot a működtetéshez szükséges forrás biztosításának módjára.
Mi lett a kormányfő ígéretével?
A kabinet rájött, hogy nincs elég pénz a kedvezményes, kamatmentes munkáltatói kölcsönök folyósítására, amit Orbán Viktor még decemberben ígért meg a közszféra dolgozóinak elküldött levélben. A szűk határidő miatt ráadásul egy ilyen jellegű támogatás egyébként is kivitelezhetetlen lett volna.
A korábban, még a kormánydöntés előtt birtokunkba jutott határozattervezet szerint bő 70 ezer állami alkalmazott jelezte, hogy végtörlesztene – tehát a nemrég kiszivárgottnál jóval többen vannak. Ők piaci árfolyamon összesen 635 milliárd forintnyi devizahitelt törlesztenének, ami 190 milliárd forintos veszteséget okozna a bankoknak. A kormány és a Bankszövetség közötti (azóta törvénybe foglalt) megállapodás szerint ennek a veszteségnek a 30 százalékát a költségvetés állná, ez 55 milliárd forintos állami többletkiadást jelentene.
A számokból kiderül: a közszféra dolgozóinak összesen 445 milliárd forint kellene ahhoz, hogy január 30-ig végtörlesszenek. Ez átlagosan 6,2 millió forintos hiteligényt jelent. Mivel a végtörlesztéshez banki hitelek lényegében már nincsenek, ezért az önkormányzatok, állami vállalatok és egyéb költségvetési szervek átlagosan ennyit kellene előteremtsenek dolgozóik végtörlesztéséhez, mindezt egy szűk héten belül.
Ez lehetetlen. Ahogy a dokumentum is figyelmezteti a kormányt, hogy „a kölcsönnyújtás csak a költségvetési intézmények rendelkezésére álló saját forrásaiból tűnik jogilag és pénzügyileg megvalósíthatónak, illetve a kamattámogatás a bankok közreműködése nélkül szintén nem jelent valódi segítséget”.
A tervezet azért állt elő a fent vázolt alternatív javaslattal, hogy a hoppon maradt közszolgáknak valamit tudjon mondani. Ez a kormányfő szerint a végtörlesztésnél kedvezőbb megoldás, mert alacsonyabb törlesztőket eredményez, mint a forinthitelből kifizetett végtörlesztés. A megoldás hátránya az érintettek szempontjából az, hogy tőketartozásuk halmozódik – a közszférában is, csak itt erre plusz kamattámogatás jár –, amit 2017-től törleszteniük kell.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
