Politikai veszteségekkel járhat az IMF-megállapodás
A jövő évi költségvetésnek a finanszírozható szinten tartásához nagyságrendileg 500-550 milliárd forintos kiigazító csomagra van szükség, vélte heti elemzésében a Policy Agenda.
Az intézet szerint ez egyrészt abból fakad, hogy a kormány által eredetileg tervezett pályához képest jóval alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés mértéke, a hivatalos becslések alapján is inkább stagnálásra, sőt csökkenésre kell felkészülni. Azaz, ha még abból az optimista esetből is indulunk ki, hogy 2012-ben stagnál a gazdaság, nulla százalékos lesz a GDP változása, az esetben is az eredeti kormányzati tervekhez mintegy 13 százalékos GDP növekedés lenne szükséges, ez pedig természetesen lehetetlen. A Policy Agenda által készített gazdasági kitekintés szerint azonban ennél még rosszabb a helyzet; a kisebb GDP már önmagában is azt eredményezi, hogy az őszi kormányzati terveket újra kell dolgozni, hiszen a költségvetési hiány mértékét a GDP-hez viszonyítják.
Policy Agenda
A Policy Agenda Krausz Péter, (Kiss Péter korábbi kancelláriaminiszter volt sajtófőnökének) vezetésével működő elemző cég, a döntéshozatali rendszerekkel kapcsolatban készítenek felméréseket.
A másik ok, hogy az idei hiány mértékének a betartása is csak rendkívüli intézkedésekkel biztosítható. Ennek volt eleme az is, hogy még december végén a kormány újra hozzányúlt a magánnyugdíj-pénztári befizetésekhez, növelte a jövedéki adókat és zárolásokat rendelt el az egyes minisztériumoknál. Ezért, ha az idei bevételi és kiadási számok is a tervekhez képest eltérően teljesülnek, akkor ennek a konzekvenciáit érvényesíteni kell 2013-ban is.
A jövő évi tervekben a kormány 90 milliárd forint értékű bankadóval is számolt, amely ugyan csak fele az idei mértéknek, de mégis csak szerepel, annak ellenére, hogy korábban erősen bírálták a nemzetközi intézetek ezt az adót, és feltehetően ennek eltörlését is kérni fogják. Ezenkívül kizárt, hogy olyan megoldásokat is elfogadjanak a tárgyalások során a magyar kormánytól, amelyek egyszeri bevételekkel, és a gazdasági növekedést rontó módon kozmetikáznák a bevételi oldal számait. Ezentúl a magyar kormányra lesz bízva, hogy milyen egyértelműen számszerűsíthető javaslatokkal tud előállni, amelyek a kívánt csökkentést megvalósítják.
A magyar kormány alapvetően a Széll Kálmán-tervben szereplő intézkedésekkel tudja prezentálni, hogy milyen irányba is szeretné megváltoztatni a költségvetési kiadások és bevételek nagyságát és arányait. A Policy Agenda úgy véli, a terv talán még elegendő is lehetne, ha az idei évre sikerült volna betartani az abban szereplő vállalásokat. Jövőre még ambiciózusabban tervezett a kormányzat, mivel 902 milliárd forintos intézkedési csomagot állított össze, amelynek természetesen részei lennének az idei évi megtakarítások. Ha ezt hitelesen tudja prezentálni a tárgyalások során, akkor elkerülhetőnek látszanak egyéb radikális intézkedések.
Ez azt is jelenti, hogy be kell mutatni a tárgyalások során pl. azt is, hogyan lesz 2013-tól elektronikus útdíj-fizetési rendszer, amely a jelenlegi egyéb befizetéseken felül 100 milliárd forint többletbevételt jelent a költségvetésnek. Prezentálni kell, hogy hogyan sikerül kb. 80 milliárd forinttal csökkenteni az önkormányzatoknak adott támogatást, vagy be kell mutatni, hogy mitől lesz több tízmilliárd forinttal kisebb a gyógyszerkassza kiadási oldala.
Társadalompolitikai szempontból fájdalmas elem, hogy 2013-ban sem nő a családtámogatási ellátások összege, illetve további megszorításokat kell a kormány terveinek megfelelően a rokkantsági ellátás területén végrehajtani. Amennyiben ezek a lépések a gazdaság stagnálása, visszaesése miatt nem elegendőek, vagy a tárgyalások során további biztosítékokat kérnek a nemzetközi szervezetek, akkor nagyon korlátozott a mozgástere a kormánynak. Felmerülhet a nyugdíjellátások emelésének átgondolása, vagy a megváltozott munkaképességűek által kapott ellátást esetlegesen nem emelné a kormány jövőre. Ugyancsak lehetséges a közszféra bérezési rendszerének újragondolása, és az egyelőre politikai tabunak tartott egykulcsos adózás ideiglenes megszüntetése – esetleg a kulcs megemelés, pl. 19 százalékra - amely felső kulcstól függően akár 200-400 milliárd forint többletbevételt is jelenthet, véli az intézet.
A Policy Agenda álláspontja szerint egy, a tehetősebb rétegek számára bevezetendő átmeneti adókulcs nem okozna a kormánynak jelentős támogatottságbeli csökkenést, miközben elhárítja annak veszélyét, hogy az igazán fájó területekhez kelljen nyúlni.
Az elemzők várakozása szerint a kormány megpróbálja a Széll Kálmán-tervben már szereplő intézkedéseket elfogadtatni az IMF és EU képviselőivel és csak a legvégső esetben nyúl olyan politikai tabukérdésekhez, mint a nyugdíjak ügye, vagy az egykulcsos adó. Az politikai mérlegelés kérdése, hogy melyik intézkedés meglépése okoz a kormányon lévő pártoknak politikai veszteségeket. Fel kell készülnie a kormánynak arra is, hogy a hitel elnyerése és folyósítása után az IMF-EU negyedévenkénti kötelező beszámoltatásai során számon fogják kérni és ezért be kell tartani majd ígéreteit. Az eddigiek tükrében ez nehéz vállalás lehet, vélik.