Oszkó: Holnap újraindulhatott volna a Malév
Megfelelő előkészítéssel akár holnap újra kezdhette volna egy új cégben működését a Malév, úgy tűnik, hogy a kormány az elmúlt két évben azonban elmulasztotta az egyébként várható csődhelyzetre való felkészülést – mondta az Indexnek Oszkó Péter. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere hangsúlyozta: európai példák is akadnak – többek között az Alitalia történetében – olyan esetre, amikor a csődbe jutott cég a gyakorlatban egy újonnan létrehozott társaságként élt tovább, így az utasok számára szinte alig volt észrevehető a váltás.
A Malév esetében hasonló forgatókönyvre már 2010 elején készültek: Oszkó szerint túl voltak az elméleti előkészítésen, így a vonatkozó jogszabályok iparági szakértők bevonásával készített vizsgálatán. Egyértelművé vált már akkor is, ami máig sem változott, hogy egy új cég elindítása csak kisebbségi állami tulajdon mellett lehetséges az uniós előírások miatt, és éppen ez volt az egyik buktató az akkori előkészületeknél, hiszen a lehetséges befeketők már mind a várt új kormánnyal tárgyaltak volna.
Az akkori előkészületek alapján Oszkó szerint mintegy három hónapnyi munka kell, kellett volna ahhoz, hogy a Malév egy új társasággal a háta mögött felszállhasson. A cég márkaneve és egyes ezzel kapcsolatos jogai mindig is egy száz százalékos állami társaságban voltak, így egy új cég rendelkezésére is bocsáthatók, ez nem jelent problémát.
A gépparkkal kapcsolatban Oszkó azt mondta, az előkészítés során vizsgálták a simább átmenetet biztosító, a jelenlegi lízingszerződések átvételével járó megoldást, illetve egy hosszabb távon akár jobb, egységesebb és fiatalabb gépparkot biztosító új lízingkonstrukció kialakítását is – ez olyan operatív döntés, amit már az új társaság befektetőivel egyeztetve kell meghozni, de a géppark is biztosítható lett volna egy szinte zökkenőmentes átálláshoz.
A volt pénzügyminiszter azon kérdésünkre, hogy a Malév körüli, az utóbbi napokban tomboló káosz nem tűnik-e mesterkéltnek, nem látszik-e úgy, hogy az egyértelmű csődhelyzet ellenére nem készítették fel időben az utasokat a napokon vagy órákon belül várható fejleményekre, azt mondta: már nem ismeri közelről és belülről a Malév gazdasági helyzetét, de a nyilvánosságra került adatok és közlések alapján legalábbis hiú remény volt azt hinni, hogy a társaság képes még néhány hónap átvészelésére. Egyértelmű volt, hogy egy ilyen helyzetben bekövetkezik az, ami minden iparágban a csődközeli vállalkozásoknál: senki nem mer már rövid távon sem hitelt adni a cégnek, mindenki csak készpénzért biztosít szolgáltatást, így a piac maga is ráerősít és visszafordíthatatlanná teszi a fizetésképtelenséget.
A Malévban ötszázalékos tulajdonos orosz fél Oszkó szerint alighanem kénytelen lesz elviselni, hogy elbukta a társasággal szembeni követelését (a 106 millió eurós, több mint 30 milliárd forintos összeg egyébként a Malév legnagyobb tartozása). Az, hogy ezzel számolnak, számolniuk kellett, a volt pénzügyminiszter szerint az is mutatja, hogy bár cég tőkeemléssel történt visszaállamosítása során az oroszok – érthetően – ragaszkodtak volna a követelésük külön közvetlen állami garanciával való biztosítását, végül beletörődtek, hogy ezt nem kapják meg.