Megosztotta a dohánylobbi a Fideszt

Az eredeti tervektől eltérően nem döntött hétfőn a parlament a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló fideszes képviselői indítványról. A törvényjavaslatot, amely 2013 januárjától egyebek mellett állami monopóliummá tette volna a dohánytermékek árusítását, és azt írta volna elő, hogy ilyeneket csak a külön erre a célra alakuló trafikokban lehessen majd megvásárolni, az országgyűlés levette a napirendjéről.

A dohánymonopóliumról tervezett, a hírek szerint Lázár János frakcióvezető által szorgalmazott szavazást a Napi Gazdaság információi szerint egy héttel halasztották el, de arról bármikor döntés születhet. Az eset az elmúlt napokban megjelentek fényében nem meglepő, a Napi már a hétvégén hírt adott arról: a kormánypárti frakciók tagjai közül egyre többen vélik úgy, hogy ismét át kellene gondolni a jogszabályt. Azonban, noha biztossá vált, hogy a képviselők előtt lévő formájában nem megy át a jogszabálytervezet, módosító indítványt nem nyújtottak be hozzá.

Az előterjesztés értelmében jövő évtől az eddigi szabad piaci kiskereskedelem helyett a dohánykereskedelem joga az állam által majdan létrehozandó zártkörű részvénytársasághoz kerülne, amely majd koncessziós díjért adná a jogot a dohányszakboltoknak. Nagyjából negyvenezer eladóhelyen lehet ma cigarettához jutni, beleértve a vendéglátó-ipari egységeket, a szórakozóhelyeket és a kiskereskedelmi hálózatot – ez utóbbira jut az összes eladóhely mintegy fele.

A tervezet mindössze hatezer megmaradó eladóhellyel számol országszerte. A településszerkezeti adottságok és a lakossági adatok szerint lenne olyan nagyobb falu, ahol csak egyetlen helyen lehetne dohányárut vásárolni, de Budapesten is kevesebb, mint 900 árusítóhely maradna. Szintén szigorítást jelentene, hogy a 18 év alattiak a dohányboltban felszólíthatók lesznek életkoruk igazolására, valamint az üzlet elhagyására, ennek megtagadása esetén a rendőrség is közbeléphetne.

A cigarettaforgalmazásból tavaly 380 milliárd forint  bevétele származott a költségvetésnek. A piac 500 milliárd forintos forgalmát alapul véve a fennmaradó 120 milliárdból a gyártók és forgalmazók nyereségadót, a munkavállalók szja-t fizetnek, tehát a cigarettából és dohánytermékekből az állam jóval 400 milliárd forint feletti bevételre számíthat.

A GfK Hungária szerint a cigaretta feketekereskedelme tavaly 4,2 százalék volt tavaly, a 2012-ben előrejelzés 5-6 százalékról szól. Előzetes kalkulációk szerint a törvény hatálybalépésével ez az arány 10-15 százalékra ugorhat, és legalább évi 30 milliárd forint jövedékiadó- és áfakiesést okozhat a költségvetésben. Hasonló rendszer működik Ausztriában és Nagy-Britanniában is, az olasz rendszer a lakosságszámhoz köti az engedélyek kiadását.

A törvényjavaslat indoklása szerint a javaslat célja, hogy a dohánytermékek kereskedelmét „ésszerű, racionális keretek között tartva ez eljövendő generációk egészségének megóvását elősegítse. Elfogadásával átláthatóbbá és tisztábbá válik a dohánytermékek értékesítése, így az állam számára is számontarthatóbbak lesznek az ehhez kapcsolódó bevételek. Ennek megteremtése érdekében feltétlenül szükséges a törvényjavaslat mielőbbi elfogadása”.

Nem a mostani alkalom, hogy hirtelen, az utolsó pillanatban felülírja dohánypiaci szabályozási terveit a parlament. Tavaly júliusban a kormány eredeti előterjesztését leszavazva, egy ismeretlen eredetű, váratlan módosító javaslattal a koalíciós frakciók leállították a dohánytermékek 2011 nyarára és 2012-re tervezett adóemelését. A ma már alkotmánybíró Balsai István még bizottsági elnökként akkor azt mondta: „a dohánylobbi erősebb volt”, a képviselők később már nem is tudták, miért úgy szavaztak, ahogy.