Kamatdöntés: tényleg lenyomták az MNB vezetőit
A jegybank elnöke és két alelnöke az alapkamat 0,5 százalékpontos emelésére szavazott a monetáris tanács januári kamatdöntő ülésén. Azonban a négy külső tag a 7 százalékos alapkamat tartására voksolt, így az továbbra is 7 százalék maradt – áll a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának január 24-i üléséről készült, szerdán közölt jegyzőkönyvben.
Ez azt jelenti, hogy – ahogyan az már Simor András szoros szavazásról szóló kijelentése után sejthető volt – most először sikerült érdemben beavatkozni, ha csak közvetve is, a parlamenti többségnek a monetáris politika alakításába. Mint emlékezetes, tavaly tavasszal új külső tagok kerültek a monetáris tanácsba, méghozzá már az új jelölési elv szerint. Mind a négyüket – két lépésben két-két főt – a parlament Rogán Antal vezette gazdasági bizottsága nevezte meg, majd a parlamenti többség választotta a testületbe.
Így került tavaly márciusban a kamatdöntő testületbe a KDNP-s múlttal rendelkező Kocziszky György, valamint Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Bártfai-Mager Andrea. (Kociszky mt-taggá választásakor egyébként Varga Mihály nemmel szavazott). A jelöltekről már akkor többen emlegették, hogy a korábban MNB-elnök, most az MNB fb élén álló Járai Zsigmondhoz kötődő személyek, a monetáris politikával korábban nem is foglalkozó Kocziszky jelölt például a Miskoci Egyetem díszdoktorává Járai Zsigmondot. Józsa István, a bizottság MSZP-s alelnöke már akkor arról beszélt, egypárti testület lesz az mt az új tagokkal, de az LMP-s Scheiring Gábor is azt mondta, hogy ezzel a végére ért a monetáris tanács függetlenségének felszámolása.
A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a decemberi inflációs jelentés óta beérkezett makrogazdasági adatok az infláció jelentés várakozásainak megfelelnek, ugyanakkor nem volt egységes a tagok véleménye a kockázatok megítéléséről.
Egyes testületi tagok megítélése szerint – elsősorban a hazai gazdaságpolitikát övező növekvő bizonytalanság következtében – Magyarország romló kockázati megítélése a decemberi előrejelzésben közölt alappályához képest kedvezőtlenebb.
A többség ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az ország kockázati megítélésében a decemberi romlást követő januári fordulat tartós trendet mutat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
