Amikor a magyar, a görög meg az EU...

Nem kapkodta el a kormány a válaszadást az Európai Bizottság problémáira, végül pénteken, a határidő napján küldtük el a levelet – pedig az igen fontos, ha meg szeretnénk állapodni az EU és az IMF hitelcsomagjáról, ami már csak a hitelességünk miatt sem ártana. Ennek kapcsán ismét felmerült a gyanú, hogy az időhúzásra játszik a kormány, bár a héten sem volt hiány a határidőkből: londoni elemzők szerint március végére kész lehet a megállapodás, de Cséfalvay Zoltán már csak az első félévet vette biztosra. A tárgyalásokra mindenesetre saját tervekkel készülünk Rogán Antal szerint, és még a Széll Kálmán-tervet is átdolgozzuk. Az egyik vitatott témának tekintett egykulcsos adó viszont marad.

Gond van velünk

Bár a korábbi kérdésekre válaszoltunk, Brüsszellel ismét akadhatnak problémáink: vizsgálni kezdték az Erzsébet-utalványt , mivel a nemzetközi áruházláncok panasza szerint kizárták az elfogadók közül, és akár az is meglehet, hogy több millió eurót vissza kell fizetnünk a területalapú támogatásokból.

Emellett 11 másik országgal együtt európai szégyenpadra is kerültünk a magas adósságunk miatt, bár végül a korábbi hírekkel ellentétben mégsem a legrosszabb mutatójú négy ország csoportjába tartozunk.

De a görögökkel még nagyobb

Eközben Brüsszelnek akadtak rajtunk kívül más problémája is: ismét kiéleződött a görög válság. Bár vasárnap a görög parlament megszavazta az újabb megszorításokat, szerdán hírek reppentek föl arról, hogy egyes uniós vezetőknek már elegük van a görögök pénzeléséből, és a csőd elkerüléséhez szükséges 130 milliárd eurós hitelről szóló döntést is hétfőre halasztották.

Bár a héten később találtak még 325 millió eurónyi megspórolható pénzt a költségvetésben, mégis bizonytalan, hogy hogyan fogja tudni lenyomni a kormány a növekvő munkanélküliség, 7 százalékos gazdasági visszaesés és csökkenő bérek miatt lázadozó görög társadalom torkán az újabb megszorításokat. Egyes vélemények szerint nincs más út, mint elhagyni az euróövezetet.

Európa sincs jó passzban

A görög fejlemények mellett újabb leminősítések is rontották a piaci hangulatot: a Moody's kilenc EU-tag osztályzatát vagy kilátását rontotta, és további 114 európai bankot vizsgál, az S&P pedig tizenöt spanyol bankot minősített le. Közben nem úgy tűnik, hogy egyhamar megoldódik az euróválság, ami a csökkenő GDP-ből is sejthető (mi a mezőgazdaságnak köszönhetően még megúsztuk a recesszióba süppedést).

A forintot mégis csak a görög hírek tudták megingatni, és összességében a magyar részvények is emelkedéssel zárták a hetet.

	6. heti záró	7. heti záró
BUX	19 026	19 147
OTP	3975	3945
Mol	19 565	19 100
Richter	37 150	37 990
Magyar Telekom	533	573

Folytatásos légidráma

Közben folytatódott a Malév körüli hercehurca: bár a héten a Fővárosi Bíróság elrendelte a cég felszámolását, egyben kilencven nappal meghosszabbítva a végrehajtási moratóriumot, egyelőre az sem látszik, hogy a vállalat dolgozóit miből fizetik ki. Ehhez 8,2 milliárd forintra lenne szükség, amiből 1,5 milliárd a dolgozóknak járna, hatmilliárd forint pedig a különböző járulékok és adók összege, de úgy tűnik, még erre sincs elég pénz a légitársaság számláján.

Nem csak a dolgozók, de az utasok is hoppon maradhatnak, egyes hírek szerintszázezrek bukhatják a pénzüket, főleg azok aggódhatnak, akik utazási irodánál vagy készpénzért vettek jegyet. Bár az utazási irodák megpróbálják menteni a Malév-jegyek árát, az a IATÁ-n keresztül a felszámolóhoz kerülhet, ami jelentősen csökkenti annak az esélyét, hogy az egészet viszontlátják az utasok. Jó hír ugyanakkor, hogy arra még mindig maradt esély, hogy a Malév leányvállalatai talpon maradjanak.

A héten elrepült Ferihegyről a légitársaság utolsó, azonosító jele alapján Lóbélának becézett Boeingje is - a gépre nem vár szép jövő a korábban távozók sorsa alapján, amik már Írországot is elhagyták, hogy Arizonában térjenek örök nyugovóra, ahol szétszerelik őket.

Új gépek jönnek

A Malév-gépek helyett azonban gyorsan érkeztek újak: megnyitotta ugyanis ferihegyi bázisát a Ryanair. Az ír fapados közben egy feljelentéssel folytatta a konkurens Wizz Air elleni hadjáratát, mondván, szerintük a cég valójában nem európai, mivel a tulajdonos máltai holding csúcsán egy olyan ember, bizonyos Stuart Blackburn áll, aki unión kívüli befektetőket képvisel – ebben az esetben pedig a társaságnak nem lenne joga Európában repülni. A Wizz Air gyorsan cáfolta a vádat, szerintük ezt már korábban is vizsgálták a hatóságok, és mindent rendben találtak.

Emellett a Wizz Air is új járatokat tervez: egy orosz lap megszellőztette, hogy a cégnek  már meg is van az engedélye a tervezett moszkvai járathoz, ami mellett Tel-Aviv, Kijev és Isztambul is lehetséges célpont, azt pedig már hivatalosan is bejelentették, hogy júniustól heti három járatot indítanak Debrecenből Londonba. Nagy sajtóvisszhangot kapott Oszkó Péter igazgatótanácsi tagsága, ráadásul a héten az is felmerült, hogy esetleg már az alapításkor is jelen volt a vállalatnál, azonban a vállalat szerint se nem is alapító, se nem tulajdonos, csak vezetői részvényopciója van.

Rázós helyzet

Többek között Oszkó szerepét és reptér privatizációs szerződésének záradékát is egy bizottsággal vizsgáltatná Budai Gyula kormánybiztos. Ez utóbbi alapján ugyanis akár százmilliárdos összeget is kell fizetnie az államnak, hogy kárpótolja a repteret a Malév megszűnése miatt. Ferihegy becslések szerint másfélmillió átszálló utast is elbukhat, mivel a Malév helyére fapadosok jönnek, akikre átszállást nem lehet tervezni. További csapás Ferihegynek, hogy a Hainan Airlines márciustól nem közlekedteti pekingi járatát – ezzel pedig a New York-i után az utolsó hosszú távú járat is megszűnik Budapestről.

De nem csak nálunk rázós a légügyi helyzet: a föld túloldalán az Air Australia csődölt be pénteken – a társaságnak a napi működésre sem maradt pénze, ezért minden járatát törölte.