7 százalékon maradt az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa március 27-i ülésén változatlanul hagyta jegybanki kamatkondíciókat – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A döntés megfelelt az általános piaci várakozásoknak, a felzárkózó piaci elemzők egyöntetűen a 7 százalékos alapkamat változatlanul hagyását várták.

Az MNB-alapkamat 2011. január-november között 6 százalék volt, majd novemberben és decemberben, két 0,5 százalékpontos lépéssel, 7 százalékra emelte az alapkamatot monetáris tanács.

Februárban a testület 6 tagja szavazott a 7 százalékos  kamatszint tartására, egy tag 25 bázispontos kamatcsökkentésre (a februári tárgyalás rövidített jegyzőkönyve itt olvasható). A Reuters által napokban készített felmérés szerint az elemzők szinte kivétel nélkül az alapkamat 7,00 százalékos szinten tartását várták a keddi döntéstől. A megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint az MNB 6,5 százalékra csökkenti az alapkamatot az év végéig és 6 százalékra 2013 végére.

Hasonló véleményen voltak a londoni elemzők, akik egyöntetűen a 7,00 százalékos alapkamat tartását prognosztizálják az ülés előtt, a további MNB-kamatpályát pedig előrejelzéseik szerint az IMF/EU-megállapodás kilátásai határozzák meg.

A nyugalomhoz kell az IMF

A februári ülés óta eltelt időszakban az év eleji javulást követően márciusban ismét inkább negatív irányba változott a piacok helyzetértékelése - mondja Bebesy Dániel a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere. Emelkedtek az állampapírhozamok, nőtt a CDS felár, és a forint erősödés is megtorpant. A vártnál magasabb januári és februári  infláció is óvatosságra int. Az év eleji számok tanúsága szerint  az adóhatásoktól szűrt adat is emelkedést mutatott,  és feltehetően a márciusi jelentésében az MNB is feljebb húzza a várakozásait, a növekvő nemzetközi olajárak és a változó élelmiszerár dinamikára alapozva.

Az alapkamat kilátásait illetően azonban döntő tényező az ország pénzügyi stabilitásának alakulása lesz - mondja Bebesy. A bizonyos kérdésekben megosztottnak tűnő Monetáris Tanács a jegyzőkönyvek tanúsága szerint egy dologban, az IMF megállapodás sürgősségében egyetérteni látszik. Az elmúlt hónap során több olyan információ került napvilágra, amely abba az irányba mutat, hogy a kormány nem törekszik gyors megállapodásra. A megállapodás előtti devizakötvény kibocsátás lehetőségének meglebegtetése is inkább azt az üzenetet hordozta, hogy a jelenlegi magas finanszírozási költségek ellenére a döntéshozók komolyan fontolgatják a forrásbevonást, ami időlegesen csökkentené az IMF-re való rászorultságunkat. A piac jelzése  a megugró hozamszintekkel egyértelmű volt, IMF nélkül a jelenlegi bizonytalan globális környezetben fölöslegesen nagy kockázatokat vállalna az ország.

Indokolt a kivárás

A reálgazdasági folyamatok nem indokolnak szigorúbb kamatpályát, így a pénzügyi stabilitási folyamatok lehetnek leginkább hatással a kamatdöntésre a következő hónapokban. Ez utóbbit pedig elsősorban az IMF-fel és az EU-val tervezett tárgyalások kimenetele, valamint az európai adósságválság és az ezzel kapcsolatos nemzetközi hangulat változásai befolyásolhatják - közölte Suppan Gergely a Takarékbank elemzője.

A hitelkerettel kapcsolatos megállapodásig a kivárás tűnik indokoltnak, mivel megtorpant a kockázati megítélés javulása. Kedvező esetben nem lesz szükség szigorításra, az év második felében pedig lassú és fokozatos kamatcsökkentési sorozat is lehetségesnek tűnik.