Drága benzin várta a hazai Mercedest

Bár a showt elvitte Schmitt Pál plágiumügye, a héten átadták az ország hosszú ideje legnagyobb beruházását, a kecskeméti Mercedes-gyárat. Orbán Viktor a gyáravatást egyenesen az utóbbi idők egyik legjelentősebb sikerének nevezte, nem véletlenül: az építésre nagyjából kétszázmilliárd forintot költöttek, a gyár 2500-3000 embernek ad munkát, és évente százezer autó fog itt elkészülni.

Olajat aranyért

Szintén az autókhoz kapcsolódik, de kevésbé lelkesítő hír, hogy a héten újabb rekordra nőtt a benzinár, így helyenként már 460 forint fölött is lehet egy liter. De nem csak nálunk okoz gondot a tankolás, a német kormány egyenesen benzinárféket vezetne be, hogy megakadályozza a napi akár többszöri árváltoztatásokat.

Az árak fényében nem csoda, hogy nagyot híztak az orosz olajcégek, a drága olaj 45 milliárd dollárnyi nyereséget hozott a konyhára – az is csak sovány vigasz, hogy Szaúd-Arábia olcsóbb olajat szeretne, és biztosított mindenkit, hogy óriási tartalékokkal rendelkezik. Eközben a Shell az iráni szankciók miatt nem tud utalással fizetni az ottani olajért, így vélhetően arra kényszerül, hogy aranyban egyenlítse ki a számlát.

Majdnem minden drágul

Nem csak a benzin, a többi termék ára is elszabadulhat idén: az MNB – ami kedden a 7 százalékos alapkamat tartásáról döntött – a héten kiadott inflációs jelentésében a korábban vártnál magasabb inflációt jelez előre, így a drágulás mértéke elérheti az 5,6 százalékot is. Különösen nagyot drágulhat a sertéshús – bár ennek inkább az az oka, hogy az EU szerint nagyobb ketrec kell az anyakockáknak –, és a többi agrártermék se lesz idén olcsó: a cseh inflációt például a drága tojás hajtja csúcsra.

Üdítő kivételt jelentenek az elektronikai cikkek, az ipari árak alapján olcsóbb lett a számítógép, az elektronikai és az optikai termékek gyártása. Élénkült a kiskereskedelem is, több élelmiszert és kütyüt vettünk, de kevesebbet tankolunk, mint korábban.

Csúcson a munkanélküliség

BárNémetországban csökkent, itthon kétéves csúcsra ugrott a munkanélküliség: kilenc hónapja nem dolgoztak ilyen kevesen. Ez egyben azt jelenti, hogy sosem voltunk még ilyen messze a kormány által tervezett egymillió új állástól. Csak Szabolcsban  72 ezren keresnek állást, de Komárom-Esztergom megyében sem javít a helyzeten, hogy a héten elküldte az első 1200 embert a Nokia ottani gyára – őket további két hullámban még 1100 elbocsátandó dolgozó követi a cég tervei alapján. A kormány úgy tűnik kezd is nyitottabbá válni a külső javaslatokra, legalábbis Lázár Jánosnak tetszettek a Haza és Haladás szegénységgel kapcsolatos javaslatai.

Eközben Oroszországban Putyin új Sztahanovokat keres, meg is hirdetett egy országos munkaversenyt öt szakmában, amivel a nyertes több százezer rubelt vihet haza.

Ugrált a forint

A héten többször is ráijesztett a piacokra a forint, ami csürtörtök délután háromhetes mélyponton is járt, az árfolyam 296-ig ment az euróval szemben. Ez valószínűleg annak a jele, hogy a befektetők elbizonytalanodtak az IMF-megállapodásban, mint ahogy az is, hogy hathetes csúcson járt a magyar csődmutató.

A tőzsdén sem sikerült jól a hét, a BUX majdnem 500 ponttal zárt alacsonyabban, min tmúlt héten, a főbb részvények közül pedig csak a Magyar Telekom tudott pár forintot erősödni.

	13. heti záró	12. heti záró
BUX	18 635,7	19 145,7
OTP	3829	3901
Mol	18400	19 300
Richter	37870	38 965
Magyar Telekom	578	573

Máshol is zűrös

Nem csak itthon akadnak gondok, igaz, hogy 1,5 százalékos recessziót vár a GKI, de a várakozások szerint Ausztria is lassan növekszik idén. Bár Mario Monti szerint az euróválságnak majdnem vége, a hangulat tovább romlott a zónában, és a görögök sem bíznak a kilábalásban, ezért tovább mentik a bankbetétjeiket. Talán megoldást jelenthet a problémáikra a lengyel jegybankelnök meglepő javaslata, aki belső használatra egy átmeneti pénzt javasol az országnak.

Az OECD mindenestre nem jósol fényes jövőt a kontinensnek: a szervezet előrejelzése szerint lényegében kettészakad a világ, míg az USA kilábal, Európa recesszióban marad.