Gyöngyi
9 °C
25 °C
Index - In English In English Eng

A kínai Ibusszal szövetkezik Demján

2012.04.03. 01:28
Stratégia megállapodást kötött a piacvezető kínai utazásszervezővel a Demján-csoport. Az ambiciózus tervek szerint 2015-re megtízszereződik az idelátogató kínai turisták száma. Demján a stratégiai együttműködési megállapodás aláírása után még hétfőn este Kínába utazott, hogy egy közvetlen budapesti repülőjárat terveiről egyeztessen. A magyar vízumkiadást is gyorsítani kell, különben semmi nem lesz a tervekből, de egyelőre a külügy akasztja a dolgot.

A megállapodást Bartha Ferenc, a Demján-csoport elnöke és Csen Lu, a China International Travel Service (CITS) alelnöke írták alá. Demjánék terveiket a az Atlasz Travelen keresztül valósítják meg, a cégben többségi tulajdont szereztek (hogy mennyi pénzzel szálltak be, azt nem árulták el). A rendezvényen kiosztott sajtóanyag szerint az Atlasz idehaza piacvezető a kínai ki- és beutaztatásban, kapcsolata a CITS-sel már tíz éve tart.

A cél, hogy 2015-re a mai ötezer helyett ötvenezer kínai látogasson ide. Ehhez két dolognak kellene mindenképpen teljesülnie. Az egyik, hogy Hainan Airlines márciusban bezárt Peking-Budapest járatát a kínaiak valamivel helyettesítsék (mi Malév hiányában nem is próbálkozhatnánk). Csen Lu szerint most nagyon macerás Pekingből idejönni, csak átszállással lehet, így a 10 órásra tervezett út 16 órát tart.

A kínai Ibusz

A CITS-nek Európa hat országában nyolc turisztikai vállalata működik. A pekingi központú holding 1954-ben alakult, mint a kínai kormány első turisztikai cége. A vállalkozás 2009-ben került a tőzsdére, tavalyi éves bevétele mintegy 2 milliárd euró volt, a turizmusból idén 130 millió eurós bevételre számítanak. A cégnek az energetikában és az ingatlanszektorban, a kereskedelmi ingatlanok terén is vannak érdekeltségei, és ez a cég Kína legnagyobb „duty free” üzemeltetője is.

Azt is fontos lenne megoldani, hogy az ide látogató kínaiak Budapestről tovább tudjanak utazni más uniós országokba is. A Malév kiesése miatt ez szintén nem lesz egyszerű, ráadásul az Európában vakációzó kínaiak nem túl vonzó, hogy ha mégis ide repülnek, akkor kizárólag a Ferihegyet látogató fapadosokkal tudnak szétnézni az EU-ban.

A másik probléma látszólag egyszerűbben megoldható, de beszélgetéseink alapján mégsem az. A kínai turisták a schengeni övezetbe, így Budapestre is csak vízummal tudnak belépni, amit Kínában jelenleg a három magyar konzulátuson osztanak. Azt nem lehet reálisan várni – hallottuk Bartha Ferenctől –, hogy egy kínai 5-10 órát utazzon csak azért, hogy a kinti konzul stábja személyesen bólintson rá a budapesti látogatására. Ha ilyen nehézkes a dolog, inkább ide se jönnek. „Az európai nagyvárosok jobb szállodái már kínai reggelit is adnak, nálunk nincs ilyen hely, és a városban kínai nyelvű táblák sincsnek” – utalt Bartha olyan akadályokra, amiket az évek óta tartó lobbizás ellenére nem sikerült áthidalni.

Honnan lesz az ötvenezer?

Ha Demján sikerrel jár Kínában, és tényleg újraindul a közvetlen járat, már csak a vízumügyre kellene megoldást találni. Beszélgetéseink alapján az a kép körvonalazódik, hogy ezen áll vagy bukik a stratégai megállapodás sikere.

A Külügyminisztérium ázsiai régióért felelős osztályvezetője, Takács Szabolcs szerint a minisztériumnak a gazdaságélékítő és a turisztikai szempontok mellett a schengeni szabályok betartatását is szem előtt kell tartania, nehogy Budapest legyen a rés a pajzson. A konzuli találkozók azért fontosak, hogy az ide utazók ne léphessenek be előzetes ellenőrzés nélkül az EU-ba.

A kínai konzulátusok és ügyintézők számának az emelése azonban költséges. Takács nem mondott pontos számot, csak azt, hogyha a kapacitások növelésébe kezdenek, de nem lesz több vízumkérelem, akkor az ráfizetés, amit mindenképpen el szeretnének kerülni. Egy 90 napos turista-vízum az EU-ba 60 euróba (17 000 forintba) kerül, ami elméletileg kitermeli a kapacitásbővítés többletköltségeit, ha elég érdeklődő lesz. Ellenkező esetben veszteség keletkezik, amit a külügy nem akar megkockáztatni.

A B verzió a vízumkiadással kapcsolatos tevékenységek kiszervezése egy erre szakosodott cégnek. Ilyen vállalatok léteznek, a munka nagy részét 6 euró nyereségért elvégzik, de Takács szerint ebben az esetben nagyon vigyázni kell, hogy vízumok kiadása ne híguljon fel.

Magyar vízumhoz jelenleg csak Indiából lehet a konzulátust megkerülve hozzájutni (a végső döntés itt is a konzulátusé, csak az előkészítő munkát szervezték ki), ami nagyon felgyorsítja az eljárást. Takács szerint, ha az indiai tapasztalatok megnyugtatóak, akkor könnyebb lesz kiszervezni a tevékenységet más országok, köztük Kína esetén is, ami akár már az idén megtörténhet.