Matolcsyék engednek Brüsszelnek Erzsébet-ügyben?

A kormány a Szép-kártya és az Erzsébet utalvány ügyében győzködi Brüsszelt – a tárgyalások még folynak. Mint ismert az Európai Bizottság vizsgálatot indított a két cafeteria elem ügyében, és ha a magyar kormány nem puhít a feltételeken, ez ügyben is megindulhat a kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, az NGM helyzetértékelése szerint is, írta a Napi Gazdaság.

Mint azt az Index megírta, a Szép-kártya és Erzsébet-utalvány is kiütheti a biztosítékot Brüsszelben. A nemzetgazdasági tárca által a kormánynak készített, lapunk birtokába jutott jelentés szerint az Erzsébet az unió szerint állami monopóliumot jelent. Az NGM öt forgatókönyvet készített a megszüntetéstől a kártya megvédéséig.

"Jelenleg is folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal (EB) a Szép-kártya és az Erzsébet utalvány kérdésben" - írta Matolcsy György legutóbb szocialista képviselőnek adott írásbeli válaszában. A miniszter válaszából kiderül, a magyar kormány tárgyalási pozíciója kialakításakor arra törekszik, hogy a "rendszer fő céljai megtartása mellett mindenki számára megnyugtató megoldást találjunk". Vagyis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is arra számít, hogy a kompromisszum érdekében valamilyen átalakításokra szükség lesz a rendszerben, véli a Napi Gazdaság.

A vizsgálat egy hónappal indult az ügyben Magyarország ellen, mivel az EB véleménye szerint a Szép-kártya szabályai sértik a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az EB szerint a kártya egyes feltételei kizárják a vállalkozások bizonyos formáit, így például a külföldi vállalatok fióktelepeit, valamint a kártyakibocsátónak banki háttérrel kell rendelkeznie. Az NGM szerint a szigorú feltételeknek alapvetően fogyasztóvédelmi okai voltak, és bár a kifogásokat "nem tartjuk megalapozottnak", mégis "általánosságban nyitottak vagyunk a kibocsátó működési formájára vonatkozó feltételek megváltoztatására". Viszont továbbra is elvárják, hogy csak olyan cég lehessen kártyakibocsátó, amely a PSZÁF felügyelete alá tartozik.

Keményebben fogalmazott Brüsszel az Erzsébet-utalványról. Az EB álláspontja az, hogy "a szabályozás nyíltan diszkriminatív, mivel állami monopóliumot valósít meg", emellett a kibocsátó üdülési alapítvány "szerződéskötési gyakorlata diszkriminatív lehet", illetve "kereskedelempolitikai (és nem szociális) célokat érvényesít". A Bizottság szerint "a jelenlegi piaci szereplők kiszorítása semmilyen módon sem indokolható, a felhozott közérdekkel aránytalan".

A magyar álláspont szerint viszont az utalvány egy szociálpolitikai eszköz, amin keresztül "az állam a jövőben ki tudja építeni egyes szociális juttatások - például munkanélküli segély, családi pótlék, szociális segély) természetbeni nyújtásának rendszerét".

Matolcsy György továbbra is tartja magát ahhoz hogy az Erzsébet utalványt szociálpolitikai eszköznek tekinti a tárca, míg a Szép-kártyára mint gazdaságfejlesztési eszközre tekint - olvasható a levélben. A miniszter utal arra is, hogy a Szép-kártya rendszerét úgy alakították ki, hogy az mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve az azt használó vendéglátóipari vállalkozások számára a legolcsóbb megoldás legyen. A Szép-kártya után szedendő 1,5 százalékos jutalék messze elmarad a korábbi cafeteria juttatásoknál alkalmazott szolgáltatói jutaléknál - emlékeztet a miniszter. Az Erzsébet utalvány pedig egyszerre kedvező a hazai mikro- és kisvállalkozásokat tömörítő kereskedelmi elfogadóhelyeknek valamit a forgalmazás hasznából működtettet Erzsébet-program kedvezményezettjeinek - utal a szociálpolitikai szálra a miniszter.

Válaszában ugyanakkor Matolcsy azt is megjegyzi, hogy a hatályos szabályozás nem korlátozza a munkáltatókat, hogy a munkabéren kívül más juttatásokat is adjanak alkalmazottjaiknak - ha ezt forrásaik engedik - ám ezek a juttatások természetesen nem lehetnek adó és járulékmentesek, s mivel a kormány szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési céljait sem segítik, így kedvezőbb adóztatásuk sem indokolt.