Hernádi: Számítottunk az adóra
"Nyugodt és eseménytelen közgyűlés volt, nekünk éppen erre van szükségünk" - értékelte Hernádi Zsolt a Mol vezérigazgatója az éves rendes közgyűlést csütörtökön. A közgyűlésen résztvevők megszavazták a 45 milliárd forint osztalék kifizetését a tavalyi eredmény után. Az osztalék több mint 2 százalék, mintegy 460 forint hozam részvényenként, az eredmény fennmaradó része tartalékba kerül.
Ennyit vesz ki az állam
Az állam 24,61 százalékos tulajdonos a Molban, 25 717 981 darab részvénye van, vagyis 11,83 milliárd forint osztalékot kap.
A Mol-csoport 2007-ben 217 milliárd forint adózott eredményt könyvelt el. Az igazgatóság javaslata alapján a közgyűlés elfogadta a Mol-csoport nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készített konszolidált éves beszámolóját és az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést, 4993 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 154 milliárd forint anyavállalati részvényesekre jutó eredménnyel. Elfogadták az éves beszámolót és az erre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is, 3168 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 150 milliárd forint mérleg szerinti eredménnyel, illetve 104 milliárd forint lekötött tartalékkal.
Hernádi Zsolt a Mol vezére az éves közgyűlés után tartott sajtótájékoztatón elmondta, a kihívásokkal teli környezet ellenére a Mol 2011-ben is erős működési eredményt ért el. A nemzetközi tevékenység részesedésének emelkedése többek közt az Upstream szegmens nemzetközi növekedéséből adódott. A Mol elkötelezett maradt pénzügyi stabilitásának megőrzése iránt, a válság újabb hullámára adott válaszként beruházási költségeit a csoport cash-flow-ja alatt tartotta. 2011-ben továbbra is egyedüli vállalatként a régióból a Mol-csoport bekerült a globális Dow Jones Fenntarhatósági Indexbe.
Az olaj- és gázipari szektor vállalatai közül a kiválasztott legjobb 12 cég közé kerülés valódi elismerése az elmúlt évek során befektetett erőfeszítésnek. Az elkövetkező évekre a Mol-csoport legfőbb célja, hogy maximalizálja a meglévő portfóliójának értékét, az elsődleges fókusz a termelés növekedését célzó orosz, kazah és pakisztáni mezőfejlesztési beruházásokon lesz. Fontos lesz az intenzív kutatási tevékenység folytatása elsősorban Irak kurdisztáni régiójában, annak érdekében, hogy tovább bővülhessenek a vállalat készletei.
Hernádi a Nabucco-projektel kapcsolatos újságírói kérdésre elmondta, 2010 óta jelezték a konzorciumnak, hogy fenntartásaik vannak a projekttel kapcsolatban, a Mol végül idén úgy döntött, hogy kiszáll a projekt finanszírozásából.
A társaságnak eddig mintegy 20 millió eurót költött a Nabucco finanszírozására, idén már nem fizetnek többet. Hernádi felhívta a figyelmet, a Nabucco finanszírozásából való kilépés nem jelenti azt, hogy ha a vezeték megépül, az ne mehetne keresztül Magyarországon, akadályozni nem fogjuk az engedélyeztetést, közös érdek, hogy minél több vezeték épüljön, hangsúlyozta.
A kilépés úgy történhet meg, ha egy másik társaság megveszi a Mol részesedését a projekttársaságban, egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mikor és milyen feltételek mellett történhet meg. Hernádi Zsolt az Index kérdésére elmondta, számítottak arra, hogy az energiaszektort érintő különadók ebben a gazdasági környezetben nem szűnhetnek meg teljesen a jövő évtől, azt azonban egyelőre nem tudta megmondani, hogy a rendszerben benn tartott Robin Hood-adó mekkora terhet jelent majd.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
