Így működik a plázastop

Az Országgyűlés tavaly fogadta el a jogszabályt, amelyben 2014 december végéig moratóriumot hirdettek minden 300 négyzetméter feletti kiskereskedelmi beruházásra. A törvény szerint a plázastop alól egy tárcaközi bizottság adhat felmentést indokolt esetben. A törvény nem biztos, hogy sokáig érvényben marad, mert az Európai Bizottság elkezdte vizsgálni a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságáról szóló uniós alapjog mentén.

Az LMP ötletét vette át ezzel a Fidesz, aminek célja egyértelműen az, hogy átalakítsák a hazai kereskedelem szerkezetét.  Giró-Szász András kormányszóvivő a törvény elfogadása előtt azzal indokolta azt, hogy jelenleg a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy- és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások, amelyek ugyanakkor alig egy százalékát képviselik kereskedelmi vállalkozásoknak. A maradék 99 százalékot képviselő a mikrovállalkozások csak 31 százalékban részesülnek a forgalomból, ezen próbálnak változtatni azzal, hogy egyszerűen nem engednek többet építeni.

A plázastop komoly kritikákat váltott ki a kereskedelmi és az építőipari szereplők körében. Demján Sándor például tavaly decemberben egy rendezvényen arról beszélt, hogy ez egy „buta törvény”, ami az egyébként is nehéz helyzetben lévő magyar építőipar zsebéből évi 200-300 milliárd forintot húz ki azzal, hogy ennyi értékű beruházást lehetetlenít el, és hogy miatta a költségvetés is elesik 100-150 milliárd forintnyi adóbevételtől.

Nem is csak a multikra vonatkozik

A Matolcsy által összerakott bírálóbizottsághoz eddig 41 kérelem érkezett be, ebből 29-et tárgyaltak, közülük 12 lett elutasítva. A bírálók ezzel sikeresen megakadályozták, hogy Hajdúsámsonon, Fóton és Albertirsán Penny Market nyíljon, és Keszthelyen se lesz Metro áruház. A nagyobb láncoknak tehát a mostani tapasztalatok alapján kár próbálkozni, az sem hozhat felmentést, ha szegényebb régiókba vinnének alacsonyabb árú termékeket és képzetlenebbek számára is elérhető munkahelyeket.

Azonban nem csak multikat kaszáltak el, hiszen Novajon nem nyithat élelmiszerboltot a Janyca Kft., szó sem lehet a Kispatak 2000 Kft. cigándi vegyesboltjáról vagy Dolium Hordógyártó és Faipari Kft. budapesti bevásárlóudvaráról. Nem építhetik meg a Magma kft. Debrecenbe tervezett élelmiszerboltját, mint ahogy két egyéni vállalkozó sem nyithat Vácon hasonló üzletet a plázastop értelmében.

Elutasították az összes hajdú-bihari beadványt, köztük a Keso Kft.-ét is, akik egy outletet szeretnénk felépíteni a debreceni Veres Péter utcán, írja Dehir.hu. A tervezett 4000 négyzetméteren helyet kapna egy piac és különböző üzletek is. Kelemen György, a Keso Kft. tulajdonostársa és jogi képviselője elmondta, hogy a bizottság környezetvédelmi szempontokra hivatkozva utasította el a kérelmet, holott ilyen szakértői anyagok nem voltak a birtokukban. Ők most készítettek egy környezetvédelmi tanulmányt, melyben a szakértők épp arra jutottak, hogy óvná a környezetet, ha a Veres Péter utcán élőknek nem kellene egy villanykörtéért bejönniük a belvárosba.

Akiknek lehet

Az elfogadott kérelmeket is érdemes végignézni az összehasonlítás kedvéért. Nagy nyertes a Bárdi Autó Zrt., hiszen Nyíregyházán, Szegeden és Pécsen is megnyithatja 300 nm-nél nagyobb autóalkatrész boltjait. Nyíregyházán komoly lehetőségek lehetnek a járműiparban, a Balogh Autóházak Kft. is jelentős autósboltot és bemutatótermet fog építeni, és ifj. Kelemen Tibor is zöld utat kapott egy hasonló kereskedelmi egység beindításához.

Szintén Nyíregyházán fog nagyobb állateledel és gyógyszerüzletet nyitni a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Állatkórház, a Panzi-Pet Kft. pedig a XV. kerületben indíthatja raktárral együtt ezer négyzetméternél nagyobb díszállat felszerelés nagykereskedését. Többek közt Deák Sándor egyéni vállalkozó is megnyithatja Mezőcsáton nagy méretű háztartási boltját.

Úgy tűnik tehát, hogy plázastop elsősorban az élelmiszerüzleteket érinti, ott viszont nem csak a nemzetközi cégeknek tiltják meg a terjeszkedést, de a hazaiknak is, ha túl nagy üzletre vágynának. Az illetékes bizottság elvileg a környezetvédelem, a vidékfejlesztési irányelvek a már meglévő kereskedelmi egységekre gyakorolt hatásaink összességét vizsgálva dönt egy-egy esetben.

Matolcsy részletes írásbeli indoklását és az bírálóbizottság névsorát itt megnézheti.