Őszig megúszhatjuk a telefonadót

Érdemi eredmény nélkül ért véget a telekomcégek és a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseinek pénteki egyeztetése, tudta meg az Index. Egy forrásunk szerint „lényegében egyetlen kérdésben sem közeledtek az álláspontok”.

A tárgyaláson többek között a tervezett adó alapjáról, kivetésének időpontjáról és kedvezményeiről volt szó. „A két oldal képviselői átadták egymásnak mindenféle feljegyzéseket, leveleket, számításokat, aztán a hétvégén mindenki gondolkodik, miben lehet finomítani az álláspontján” – mondta neve elhallgatását kérve egy másik, az ügyre rálátó személy.

Úgy tudjuk, a legfontosabb töréspontot továbbra is az jelenti, hogy percalapú legyen-e az adó vagy sem. A kormány a kezdetektől egy percalapú, a kezdeményezett hívásonként minden percéért 2 forintos – és a küldött sms-eket darabonként ugyanennyivel terhelő – adó bevezetésében gondolkodott. Ezt, mint az a Fidesz és a KDNP frakciószövetségének szerdai ülésén kiderült, enyhítenének különféle előfizetői kedvezményekkel. Így havonta 10 percet adómentesen lehetne telefonálni – ez havi 20 forint adókedvezmény lenne –, emellett a magánszemélyek maximum 700, míg az üzleti előfizetők maximum 2500 forint adót fizetnének.

A telefonszolgáltatók viszont továbbra is azon az állásponton vannak, hogy egy differenciált előfizetésalapú adózást kellene bevezetni. Az egyik legerősebb érv, hogy a szükséges – a cégeket egyébként százmilliókkal terhelő – informatikai fejlesztésekkel nem lennének készen a kormány által eredetileg tervezett július eleji bevezetésre.

Forrásunk szerint azonban egyébként is „olyan nagyon sok nyitott kérdés van”, hogy „nem reális” az új adó ősz előtti bevezetése. Már a mai tárgyalásokat megelőzően is voltak olyan vélemények, hogy legkorábban augusztustól kell fizetni a telefonadót, a mostani egyeztetések után elhangzott olyan vélemény is, hogy talán csak szeptembertől lehet majd kivetni. Úgy tudjuk, vita van arról is, kiknek és hogyan lehetne kedvezményeket adni – a mostani kormányzati tervek a nagyon keveset és a nagyon sokat beszélőknek kedveznének, azokból az sem világos, hogy a 10 perc adómentesség mindenkinek járna-e –, és ez milyen további fejlesztéseket és pénzt igényelne a szolgáltatóknál.

Úgy tudjuk, a szolgáltatók, azt követően, hogy elmondták véleményüket, most arra várnak, hogy azok figyelembe vételével a kormány, vagyis az NGM lépjen, azaz mielőbb megszülessen a telefonadóról szóló törvényjavaslat. „Most minden részletkérdés bizonytalan, ha lesz egy törvényjavaslat, az már segíthet, hogy tisztuljon a kép” – fogalmazott az egyik forrásunk. Ilyen nem egyértelmű kérdés az, hogy hogyan fizetik majd az adót azok, akik előre fizetett, prepaid kártyával telefonálnak és sms-eznek, illetve az: mi történik azokkal a flottásokkal és vállalati ügyfelekkel, akik egy előre meghatározott csoporton belül most ingyen, nulla forintért hívhatják egymást.

A telefonadó bevezetését a múlt hétfőn bemutatott második Széll Kálmán-terv irányozta elő. Az új, eredetileg júliustól kivetni tervezett adóból idén 30, jövőre 52 milliárdot vár a költségvetés. Ha azonban az adót a tervezettnél egy-két hónappal később vezetik be, a kiesés idén akár tízmilliárdos nagyságrendű is lehet.

A médiahatóság statisztikái szerint  egyébként egy vonalas előfizető februárban átlagosan 165, márciusban 161 percnyi hívást indított. A mobilosok a KSH adatai szerint átlagosan havi 125 percnyi hívást kezdeményeztek a tavalyi utolsó negyedévben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!