Tíz forintunk sincs

2012.06.05. 15:18
Tanácstalan vállalkozók, hétvégére pénz nélkül maradt soltvadkertiek, több százmilliójukért aggódó önkormányzatok – a környéken élők szerint az egész térség bajba került azzal, hogy csődbe ment a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet, az ország harmadik legnagyobb takarékja, amelynek 17 000 ügyfele volt. A helyi polgármester fb-tagként is meglepődött a csődön, pedig a városban már tavasszal pletykáltak annak összecsuklásáról. A 30 millió alatti betéteket legfeljebb két hónapon belül megkapják a betétesek, sokan viszont nem tudják, mi lesz velük addig.

Önkormányzatok, cégek, civil szervezetek és a Bács-Kiskun megyei Soltvadkert térségének több ezer lakosa futhat a pénze – vagy legalábbis pénzének egy része – után azzal, hogy a tőkéjét vesztett helyi takarékszövetkezetnek pénteken le kellett húznia a rolót. Bár a Soltvadkert és Vidéke kilenc fiókja hétfőn kinyitott, a betétesek nem vehettek fel pénzt: a takarék dolgozóitól csak tájékoztatást kaptak, illetve az ügyfelek törleszthették a takarékszövetkezet felé fennálló tartozásukat.

Pénz nélkül hétvégére

Már persze akinek volt miből: a városban és a környékén (a takarék Soltvadkert mellett Tázláron, Kecelen, Baján, Kiskunhalason, Kaskantyún, Kiskőrösön, Császártöltésen és Bócsán volt jelen, több településen az egyedüli pénzügyi szolgáltatóként) nagyon sokan az ország eddigi harmadik legnagyobb takarékjának számító szövetkezetben intézték a pénzügyeiket: nemcsak a megtakarításaikat kötötték le itt, de folyószámláikat is a takarékszövetkezetnél vezették. Amiről már pénteken sem tudtak felvenni, sokan tehát pénz nélkül maradtak hétvégére – és maradnak még várhatóan hetekre.

Egy év, egy takarék

A soltvadkertit megelőzően tavaly a Jógazda Takarékszövetkezet ment csődbe. A közel 10 milliárdos betétállományból 9,8 milliárd forint volt az  OBA által biztosított, ebből 9,1 milliárd forint volt úgynevezett kártalanítandó összeg. Az OBA több mint ötezer ügyfélnek fizetett, az volt az alap eddigi legnagyobb kifizetése.

A pénzintézeteknél elhelyezett betéteket ugyanis betétesként nagyjából 30 millió forintig – 100 000 euróig – biztosítja az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). A biztosítás nemcsak a magánszemélyek, hanem a jogi személyiségű szervezetek, így vállalkozások, civil szervezetek betéteire is kiterjed – az önkormányzatokra viszont nem –, de a kifizetésre akár két hónapot is várni kell. Legalábbis a mostani szabályok szerint, de épp emiatt az eset miatt törvénymódosítást javasolt a pénzügyi felügyelet, és már kezdeményezte is a törvénymódosítást a parlament alkotmányügyi bizottsága.


View Takarékszövetkezetek in a larger map

A javaslat a PSZÁF kezdeményezésének megfelelően úgy gyorsítaná fel a hitelintézeti kártalanításának folyamatát, hogy az OBA ne csak a hitelintézet felszámolása, hanem már a végelszámolás esetén fizessen a betéteseknek húsz napon belül. A pénzintézet felszámolója egyébként a törvényi előírásoknak megfelelően az állami tulajdonú Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft., ám a felszámolás érdemi folyamata még nem indult meg.

Hosszú évek megtakarítása

A legnagyobb vesztesek egészen biztosan az önkormányzatok lesznek. Három település, Soltvadkert, Bócsa és Kaskantyú vezette a számláit és tartotta a megtakarításait a Soltvadkert és Vidékében. A három önkormányzat több mint kétszázmilliót bukhat, ráadásul a mindennapi működésükben is súlyos zavarok lehetnek.

Soltvadkertnek 160-180 millió forintja maradt a takarékszövetkezetnél, ez a folyószámlán tartott összeg és „hosszú évek megtakarítása” együttesen – állítja kérdésünkre Lehoczki Ferenc polgármester. „Nincsen egy fillérünk sem” – mondja, ezért a város tárgyal arról a végelszámolóval, hogy milyen lehetőségeik vannak, közben pedig megpróbálnak minden értékesíthető dolgot, például önkormányzati ingatlanokat pénzzé tenni.  Ugyanakkor szerinte biztató, hogy elég komoly összefogás van kibontakozóban, vállalkozások, magánszemélyek is jelentkeztek, hogy hogyan tudnának segíteni.

Az fb-tag polgármester nem tudta

A helyzet pikantériája, hogy a polgármester tagja volt a takarékszövetkezet felügyelőbizottságának, és – mint azt a baon.hu a helyi újság áprilisi számára hivatkozva felidézte – néhány hete egy helyi képviselő-testületi ülésen még „nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a rosszhír keltést, az alaptalan vádakat, valótlan állításokat, illetve a takarékszövetkezet és vezetői jó hírnevének sérelmét a törvény bünteti, tehát mindenki felelőssége teljes tudatában tegyen közzé bármilyen információt, a takarékszövetkezet továbbra is stabil pénzintézetként, megbízhatóan végzi tevékenységét és kezeli ügyfelei számláit”.

Lehoczki szerint felszólalásának előzménye az volt, hogy elhíresztelték a városban, hogy letartóztatták a takarékszövetkezet vezetését. „Én akkor a legjobb tudásom és a takarékszövetkezettől kapott információk alapján mondtam, hogy senkit nem tartóztattak le” – mondta, megjegyezve: azt gondolta, ha ilyen pletykák elindulnak, és kiveszik a betéteket, a pénzintézet összecsuklik. Megkérdeztük, fb-tagként hogyhogy nem látta, mi van készülőben, amire azt válaszolta: mindenki tudja, hogy 2008 óta válság van, őt és a felügyelőbizottságot azonban a takarékszövetkezet mindig úgy tájékoztatta, hogy a problémák kezelhetők.

Egyre romlottak az eredményei

Az utolsó adatok szerint nagyjából nyolcvan embert foglalkoztató Soltvadkert és Vidéke az elmúlt években valóban egyre rosszabb eredményeket produkált: a 2008-as évet még 190,17 milliós adózott eredménnyel zárták, ez 2010-ben már csak 47,46 milliós volt, miközben a céltartalékot 43 millió forintról 453 millió forintra kellett emelniük. (2011-es adatok még nincsenek, a KIM elektronikus beszámolóportálján egy másik, a cégjegyzékszámát tévesen megadó vállalkozás adatai találhatók a takarékszövetkezeté helyett).

A polgármester most úgy tudja: szerdán kifizetnek minden segélyt és egyéb támogatást, csütörtökön pedig minden közalkalmazott és köztisztviselő hozzájut a járandóságához. Ezt a polgármester szerint azért lehet megoldani, mert az államkincstártól elutalt pénz visszakerült az államkincstárhoz, és azt tovább tudják küldeni már az új számlára. „A legjobb tudásunk szerint igyekszünk mindent megtenni, a 100 ezer alatti betétesek a pénzükhöz fognak jutni, és igyekszünk felgyorsítani a folyamatot” – mondta.

Tanácstalanság, bizonytalanság

A takarékszövetkezetnél számlát vezető cégek és alapítványok vezetői egyelőre éppúgy tanácstalanok, mint a települések első emberei. Több, a vállalkozás nevének elhallgatását kérő cégnél is azt mondták, egyelőre nem kaptak semmilyen értesítést a szövetkezettől. Azt látták, hogy a fiókoknál rengetegen állnak sorba, vannak helyek, ahol hétfő délelőtt három háztömbön keresztül állt a sor, sok embernek azt mondták az ügyintézők, hogy inkább menjenek vissza holnap.

Az egyik cég vezetője arra is panaszkodott, hogy nem tudják mi történt a folyamatban lévő tranzakcióikkal. „Péntek reggel utaltam el a járulékokat a NAV-nak, és nem tudom, hogy ez a megbízás teljesült-e, megérkezett-e az utalt összeg” – mondta. A végelszámolás kezdete óta ugyanis a készpénzfelvétel leállítása mellett utalni sem lehet a számlákról.

A legtöbb cégnél nem hallottak a korábbi hírekről, amik arról szóltak, hogy baj lehet a takarékszövetkezettel, és általában még évekkel ezelőtt választották azt a kedvező számlavezetési kondíciók miatt. Egyikük azt mondta, a soltvadkertiek nagy többsége a takarékszövetkezetnél tartotta a pénzét, mert az egybefonódott a helyi értékek, vállalkozások támogatásával, és ezért a bizalom is magas volt a szövetkezet stabil működésében. Itt vezetett számlát a helyiek mellett a vállalkozások, önkormányzati dolgozók, egyházi szervezetek többsége is, és a szövetkezet fiókjain kívül csak egy OTP-fiók van a városban.

Muszáj lesz eladósodni?

Nemcsak Soltvadkert, hanem a sokkal kisebb, mindössze kétezer fős Bócsa is évek óta a most bedőlt takarékszövetkezet partnere. A település hat éve működött együtt a takarékszövetekezettel, a község honlapján polgármesteri közlemény tájékoztatja a lakosokat a kialakult helyzetről. Az önkormányzatnak 54 millió forintja ragadt a takarékszövetkezetben, Szőke-Tóth Mihály bócsai polgármester kérdésünkre elmondta: ennek az 54 millió forintnak egy része a folyószámlán lévő pénz, a másik része lekötött betét volt.

A polgármester szerint az 1920 lakosú Bócsa kicsi önkormányzat ugyan, ám jó gazdasági mutatókkal rendelkezik a vállalkozásoknak köszönhetően, így stabilan tud gazdálkodni. A működéshez szükséges forrásokkal kapcsolatban nincs nagy baj a polgármester szerint, mert vannak még elmaradt adóbefizetések, abból rövid távon biztosítani tudják a működési költségeket, például fizetni tudják a rezsit. A béreket már múlt csütörtökön elutalták. Új számlát nyitottak a a K&H Banknál, már ide irányítják az állami normatívát, az állami segélyeket, ezeket biztosítani is tudják, mondta.

A súlyosabb problémát a fejlesztésekhez szükséges önrész elveszítése jelenti Bócsának. Az önkormányzat összesen 300 millió forintnyi nyertes beruházást tervezett a következő tavasz végéig megvalósítani: ebben lenne iskola- és ravatalozófelújítás, napelemes rendszer és kerékpárút kiépítése, mondta el a polgármester. Mindehhez nagyjából 50 millió forint önerőre lenne szükség. „Meglehetősen nehéz helyzetbe kerültünk” – fogalmazott Szőke-Tóth Mihály. Az önkormányzatnak eddig nem volt hiteltartozása, „nagy kérdés lesz, hogy hitelből tudunk-e finanszírozni. De erre nem is merünk gondolni, nálunk a hitel szó is tabu”.

Az egész térségnek árt

Bócsán is nagy tömeg jelent meg hétfő reggel a takarékszövetkezet helyi fiókjánál. A polgármester aggódott, hogy a lakosság talán a helyi dolgozókat akarná felelősségre vonni, de ilyen nem történt. A polgármester szerint a lakosság megértő, bíznak a végelszámolási eljárás mielőbbi befejeződésében és a kártalanításban.

A polgármester szerint egyébként a bócsai fiók kimondottan jól állt, hatalmas betétállomány volt bent, és egy-két kivétellel mindenki fizette a hitelét. Szőke-Tóth Mihály tart attól is, hogy a likviditási probléma károsan érinti majd a munkahelyeket biztosító nagybetétes vállalkozásokat. „Nemcsak Bócsát, Soltvadkertet, hanem az egész térséget fogja visszavetni” – mondta.

Ellehetetlenültek

Kaskantyút, az 1100 fős kistelepülést „derült égből villámcsapásként” érte a hír a polgármester, Ujházi Zsolt József szerint. Ez volt a hetedik év, hogy együttműködtek a takarékszövetkezettel, nemcsak az önkormányzati számlavezető volt a takarékszövetkezet, hanem itt tartották a megtakarításaikat, és hitelt is vettek fel tőlük. A polgármester szerint felhőtlen volt a viszony, maximális bizalommal volt a két fél egymás iránt, a takarékszövetkezet rugalmas volt, és mint kistelepülésre külön is odafigyelt Kaskantyúra, például kisebb, gesztusértékű szponzorációkkal.

Az önkormányzatnál egyelőre nem látják át, pontosan mennyi pénzt is vesztettek, a mérlegüket még nem tudták megnézni. „Mi nem buktunk el óriási mennyiségű pénzt, de a mindennapi működésünk ellehetetlenült. Jelen pillanatban tíz forintunk sincs. Most keressük a megoldást” – mondta a polgármester. Szerdára, csütörtökre tudják áttekinteni, mibe kerülnek majd a következő hónapok. Minimálkiadásokkal fognak tervezni, próbálják csak azt fizetni, amit nagyon muszáj.

Hosszabb távon Ujházi szerint óriási problémát jelent majd, hogy a második félévi adóbevételekkel sem számolhatnak biztosan, mert a vállalkozók, őstermelők többségének is a takarékszövetkezetnél volt a számlája. Az önkormányzat tárgyalásokat tervez más pénzintézetekkel, mert a polgármester szerint nagy valószínűséggel hitelt kell majd felvennie Kaskantyúnak, de az új önkormányzati törvény a hitelfelvétel lehetőségét is korlátozza. „Keressük a kiutat. Valamilyen kormányzati szándákot is szeretnénk látni, mert a probléma több önkormányzatot érint” – mondta Ujházi, akik „titkon abban bízik”, hogy nemcsak pénzintézetektől kaphatnak segítséget.