Nagy pofon lehet a boltadós eljárásból

Két dolgot biztosan nagyon komolyan vesz az EB: a jövedéki termékek szabályozását és más uniós vállalkozások piaci hátrányba hozását. E két alapelv mentén indult meg Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárás az 50 literig jövedékiadó-mentesen főzhető pálinka, a hagyományos tojóketrecek használata és a környezetvédelmi szabályozás ügyében, írja a Napi Gazdaság.

Másik három ügyben a bizottság tovább vizsgálódik, pedig ezek erősebben húsba vágóak a kormány és a kiskereskedelmi piac számára is. A bizottság további információkat vár a kormánytól az Erzsébet utalvány és a Szép kártya ügyében, illetve a kiskereskedelmi különadó esetében is − utóbbi lehet a legfájóbb, hiszen a magyar vezetés nagyon meg sem tud alkudni az unióval, ha esetleg a bíróságon vesztésre áll, mert az adót már beszedte. Ha a bíróság úgy határoz, hogy a jogszabály különösebb indok nélkül alkalmas volt egyes vállalkozások piaci pozíciójának gyengítésére, akkor a különadót vissza kell fizetni, miként az történt a visszatartott áfa esetében is.

Nem az áfás ügy volt az első pofon, annak idején a termékdíj-szabályozást is elmeszelte az unió, de az utolsó pillanatban a kormánynak sikerült kiegyeznie az EB-vel. Most az a kérdés, hogy a jelenlegi kormányzat mennyire „fekszik jól” Brüsszelben − a hírek szerint sehogy. Nagy az esélye, hogy a cafeteria-rendszer átalakítása és a kiskereskedelmi különadó esetében is megindul a kötelezettségszegési eljárás, bár egyáltalán nem biztos, hogy bíróságra is kerül.

Jól értesültek szerint erősen megy a politikai helyezkedés és a háttérben a lehetséges paktumok előkészítése, ám a Napi Gazdaság úgy tudja, hogy az itteni nemzetközi kereskedelmi láncok nagyon erős, bizottsági jegyzőkönyvekkel, jobb- és baloldali médiában megjelent cikkekkel és hatástanulmányokkal alátámasztott anyagot küldtek Brüsszelnek.

A biztosítékot az verte ki, hogy az évente 30 milliárd forint különadó 90 százalékát hat-hét multinak kellett állnia, 5-6 százalékát a vezető magyar kereskedelmi láncoknak és 4 százalékát kis és közepes cégeknek. Ráadásul az adó azért született meg − legalábbis ezt támasztják alá a jegyzőkönyvek −, hogy a multik „sarkára lépjenek”.

Nagyjából hasonló a helyzet a cafeteria-rendszerrel. A legjobban az Erzsébet utalvány szúrja az unió szemét, mert a bevezetése óta eddig egyetlen nemzetközi lánccal sikerült csak elfogadói szerződést kötni. Ez egyes kereskedelmi szakértők szerint nem jelent mást, mint azt, hogy a kormányzatnak nem is állt szándékában a körön belülre hozni az elfogadásnál a multikat.

Nem mellesleg itt lehetne alkut kötni Brüsszellel, hiszen a piacról kiszorult francia utalványos cégek veszteségét, illetve már magát a piaci hátrányt sem lenne könnyű bizonyítani, de a magyar fél is több hibát követett el az utalvány elfogadásának eltérő feltételeivel kapcsolatban. Vélhetően ez az ügy megegyezéssel zárul, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter már többször hangoztatta, hogy 2013-tól változtatni kell a rendszeren, ami önmagában tárgyalási alap lehet.

Nagy kérdés, mi lesz a trafiktörvénnyel. Ez egyértelműen a magyar dohányipar háttérlobbijának az eredménye − mint az a notifikációra megküldött fájl adatlapjából kiderült −, ám brüsszeli szakértők szerint sem a politikai helyzet, sem az unió dohányzásellenes stratégiája nem indokolja az ezen jogszabállyal szembeni túlzott keménységet, tetejébe egyetlen pontba köthetnének bele az ellenzők, mégpedig abba, hogy túl kevés trafik nyitását engedélyezné a jogszabály.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!