Nem hárítja tovább az adót az MNB

2012.07.02. 16:53

A Magyar Nemzeti Bank nem tervezi a rá kivetendő tranzakciós illeték továbbhárítását, mert az 2,5 százalékos alapkamat csökkentést jelentene - válaszolta újságírói kérdésre Simor András, az MNB elnöke a hétfői tájékoztatón.

Ha az MNB továbbterhelné a tranzakciós illetéket, akkor a jelenleginél 2,5 százalékponttal alacsonyabb, azaz csak 4,5 százalékos kamatot fizetne a kereskedelmi bankoknak a betétek után - derült ki Simor András szavaiból. Kifejtette, ha a jegybank kamatot kívánna csökkenteni, akkor azt saját hatáskörben tenné meg. Ha viszont változatlan monetáris kondíciót kívánna fenntartani az MNB az új adó mellett, akkor értelemszerűen 2,5 százalékkal emelnie kellene a jelenleg 7 százalékos alapkamatot.

Az elnök véleménye szerint a törvénymódosító javaslat, amely az MNB-re tranzakciós illetéket vetne ki értelmezhetetlen, veszélyes és jogellenes. Értelmezhetetlen, mert a költségvetés számára nem jelent tartós bevételt, hiszen azt a közel 100 milliárd forintos veszteséget, amelyet az MNB kénytelen elszenvedni 2013-ban, a költségvetésnek egy évvel később meg kell térítenie az MNB-nek - tette hozzá.

Veszélyesnek minősítette az elnök a javaslatot, mert azt a látszatot kelti, hogy a kormány a költségvetés kozmetikázásának eszközével kívánna élni. Az MNB által 2013-ban a költségvetésnek befizetendő közel 100 milliárd forintot a költségvetésnek 2014-ben vissza kell utalnia az MNB-nek.

Ráadásul a túlzott deficiteljárás keretében az unió nemcsak az államháztartás hiányát vizsgálja, hanem a strukturális hiányt, illetve annak javulását is, tehát a probléma továbbra sincs megoldva - vezette végig a gondolatot Simor András.

Magyarázata szerint azért jogellenes a javaslat, mert a jegybanki pénzeszközök szabad felhasználásának korlátozása sérti a jegybanki függetlenséget. Az MNB közölni fogja véleményét az Országgyűléssel, akár kérik a véleményét akár nem, s aztán majd az Országgyűlés eldönti, hogy méltányolja a véleményt, vagy nem - jelezte Simor András.

Mint ismert, az adót a költségvetési bizottság csütörtökön benyújtott törvénymódosító javaslata terjesztené ki az MNB-re és az államkincstár tranzakcióira. A javaslat másik fő eleme, hogy a banki tranzakciók adójának 6000 forintos plafont szab, ez azonban az MNB tranzakcióira nem vonatkozik. A jegybanknak a műveletek értékének 0,1 százalékát kell adóként befizetnie, illetve speciális szabály biztosítja, hogy az egynapos jegybanki betét elhelyezésére irányuló lekötési művelet esetében az illeték mértéke 0,01 százalék.