Róbert
15 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Adókat kérhet az IMF a hitelért

2012.07.10. 10:16

A hitelcsomagért cserébe a kormánynak várhatóan jóvá kell hagyatnia Brüsszellel és az IMF-fel a jövő évi magyar költségvetést, és több, a kormány számára fontos intézkedés módosítása is napirendre kerülhet a tárgyalások során – tudta meg a hvg.hu.

A lap birtokába került bizottsági dokumentum tételesen felsorolja, mit kérhet az EU-IMF a 10-15 milliárd eurós hitelkeret-megállapodás megkötéséért. A feltételek javát a Magyarországra vonatkozó májusban közzétett országspecifikus ajánlások képezik, de Brüsszel várhatóan további feltételeket is szabhat.

Jöhet az ingatlanadó, mehetnek a válságadók

A kritériumok mindenekelőtt az államadósság és a hiány csökkentésére, a befektetői környezet javítására, valamint a munkaerő-piaci és oktatási hátrányok ledolgozására összpontosítanak. Olyan tételek szerepelnek benne, mint az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklése, az ingatlanadó bevezetése, a bankadó csökkentése, illetve a válságadók kivezetése.

A lap által látott anyag szerint az EB szeretné pontosan tudni, hogy a kormány hogyan képzeli az ország kivezetését a túlzottdeficit-eljárás alól, és milyen strukturális átalakításokat kész vállalni ennek érdekében. A Bizottság elvárja, hogy a kormány bemutassa, a középtávú költségvetési célokat pontosan miként szeretné megvalósítani.

Kitolódhat a költségvetés elfogadása

A lap szerint az EB várhatóan azt is kéri, hogy a magyar parlament addig ne szavazzon a jövő évi nemzeti költségvetésről, amíg arról a kormány képviselői az IMF és az EU szakembereivel nem konzultálnak. Az Orbán-kabinet tervei szerint még csütörtökön, a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján elfogadják a képviselők a büdzsé fő számait, az azon belüli átcsoportosításokról, a képviselői módosítókról csak ősszel döntenek.

Több jogot kaphat a Költségvetési Tanács

Az EB a költségvetési tervezésre és a Költségvetési Tanács hatáskörére vonatkozóan kritizálja a gazdasági stabilitásról szóló sarkalatos törvényt, és annak módosítását kérheti. Így elvárja, hogy a törvény pontosan definiálja a költségvetéshez kapcsolódó középtávú kitekintés szabályait, mert jelenleg nincs erre vonatkozó egyértelmű törvényi elvárás, és ezt a kormány rendszeresen kihasználja.

A Bizottság emellett azt is nehezményezi, hogy a Költségvetési Tanácsnak csak javaslattételi joga van a többéves költségvetési kitekintéssel kapcsolatban, így nincs érdemi ráhatása, ha a kormány helytelen költségvetési pályát rajzol fel. (Ugyanakkor néhány pozitív változást a KT hatáskörének bővülésével kapcsolatban az EB is elismer.)

Nincs forrása a 300 milliárdos csomagnak

A Bizottság az alacsony jövedelműek adóterheinek mérséklését szeretné látni, melyek a 2011-2012-es adójogszabály-változások nyomán növekedtek meg. Az EB szerint a mérséklés nélkülözhetetlen a foglalkoztatási helyzet javításához. Annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya ne boruljon fel, a Bizottság szerint a kormány mérlegelhetné az energiaadók növelését vagy az ingatlanadó kivetését. A foglalkoztatás növelése érdekében az EB továbbra is kiemelten kezelné a nők munkaerő-piaci részvételének elősegítését. Ehhez a családokra vonatkozó szociális juttatások rendszerét is hatékonyabbá tenné Brüsszel.

További nehézséget jelenthet a tárgyalások során, hogy az Orbán-kormány nemrég a kkv-k, valamint a kisadózók támogatására adó- és járulékcsökkentő javaslatokat tett közzé, de ezek költségvetési fedezete még nem pontosan ismert. Brüsszelben emiatt attól tartanak, hogy az akár több százmilliárdos költségvetési kiadás is fedezet nélkül a levegőben marad.

Csökkenhet a bankadó

A bankadó felülvizsgálatát is kérhetik: mértéke nem haladhatná meg a 0,5 százalékot és középtávon harmonizálnia kell a formálódó európai tranzakciós adóval. A kiszámítható adórendszerről szóló fejezet részeként a távközlési adó EU-konformmá tételét, valamint a válságadók kivezetését is elvárja Brüsszel.

Az EB szerint a kormánynak tervet kellene elkészítenie, melyben körvonalazza, hogy milyen intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy a felsőoktatási törvény, valamint a keretszámok megváltoztatásával összefüggésben a felvételizők és az egyetemet, főiskolát befejezők száma ne csökkenjen.

Privatizálhatják az energiacégeket

Brüsszel továbbra is vár arra, hogy a kormány a közösségi közlekedés költséghatékonyabbá tételére vonatkozó reformot hajtson végre. Ezzel kapcsolatos új elem, hogy a Bizottság mind a tömegközlekedési, mind az energetikai szektorban a még állami kézben lévő vállalatok privatizációját is szeretné kiharcolni – amely kényes téma lehet a kormány központosító törekvései ismeretében. Emellett az energiaszabályozó hatóságok függetlenségének biztosítását, és ezen keresztül a rögzített energiaárak felszámolását is napirendre venné az EU - írja a hvg.hu.