GKI: Semmire nem jó a munkacsomag
A munkahelyvédelmi akcióterv költségvetési hatása valóban a kormány által tervezett 300 milliárd forint körül lehet, vagyis ennyit takaríthatnak meg a cégek − állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. gyorselemzése, írja a Napi.hu.
Mivel a cégeknek évente 63-65 ezer milliárd forint költségük van, annak fél százalékát segít megtakarítani a kormány, így a csomag különösebb hatást nem gyakorol a helyzetükre. Ráadásul a vállalkozások jövőre telefonadót, tranzakciós illetéket is fizetnek, miközben az idei adójóváírás-kivezetés és minimálbér-emelés miatti kompenzáció csökken.
Ezek együttesen 150-200 milliárd forint költségnövekedést okoznak számukra. Közben pedig a fogyasztói keresletet mérsékli a mind több termékre kivetett chipsadó, a különböző − esetenként az átlagos áremelkedést meghaladó − díjemelések (víz-, szennyvíz-, hulladékkezelési díj, esetenként ingatlanadó), valamint a jövedéki termékek ugrásszerű áremelkedése. A kutatók szerint összességében az akcióterv úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez.
Az akcióterv tb-járulék kedvezménye várhatóan 1,2 millió munkavállalóra vonatkozik, 200-210 milliárd forinttal mérsékelve a munkáltatók terheit, csakhogy a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás csekély. A kisadózók tételes adója leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg, a tényleges megtakarítás vállalkozónként évi legfeljebb 100 ezer forint lehet, ez a büdzsének 15-20 milliárdjába kerülhet. A kisvállalati adóval pedig a vállalkozók 30-35 milliárdot nyerhetnek.
A munkahelyvédelmi akcióterv legfontosabb elemei várhatóan azokat az ágazatokat segítik, amelyek foglalkoztatási szerkezete sokszínű, mint például a kereskedelemé − írta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közleménye. A KSH áprilisi adataira hivatkozva a szövetség elemzése szerint a kereskedelemben 331 ezer az alkalmazottak száma, ezzel a gazdasági ágak közül a második legnagyobb foglalkoztató a nemzetgazdaságban. Az OKSZ szerint az adatok azt mutatják, hogy a gazdasági válság visszavetette a foglalkoztatást. A legtöbb alkalmazott 2008-ban dolgozott a kereskedelemben, létszámuk ekkor 365 ezer volt. Most a kereskedelemben az élőmunka költsége meghaladja az ezermilliárd forintot − a kettős könyvvitelt vezető vállalkozói körben −, ami a működési ráfordítások harmadát jelenti. A szövetség szerint a program rövid távon a jelenlegi gazdasági helyzetben náluk is a munkahelyek védelmét segíti, hozzátéve, hogy a foglalkoztatás bővítésének legfontosabb feltétele a piaci helyzet javulása. Az akcióterv versenyképesség javító hatása miatt beruházásösztönző is lehet
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
