Mit tehetünk egy rossz hitelszerződéssel?
Fontos lépést tett a Kúria, amikor elvi döntésében megerősítette, amit mi már régóta mondunk ügyfeleinknek, hogy generálisan, minden hitelszerződésre érvényes elmarasztaló ítéletre nem lehet várni, mert lényegében minden hitelszerződés más és más − mondta a Napi Gazdaságnak Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete (BHKE) főtitkára a lap által elsőként ismertetett bírósági döntés kapcsán.
A 2004 óta bajba jutott hitelesekkel foglalkozó civil szervezet képviselője szerint fontos lenne, ha valóban születne jogegységi döntés az érintettek által leginkább vitatott kérdésekben (korábbi információink szerint tavasszal elkezdődött az ilyen irányú munka a Kúrián), ám számos kérdésben a mostani elvi döntés is iránymutatást ad.
A bírósági határozatból is kitűnik: olyan ítéletre aligha lehet számítani, amely az eredeti helyzet visszaállítását mondaná ki, ezért a legfontosabb, hogy minden panaszos tisztában legyen vele, a hitel törlesztését az eljárás ideje alatt is fizetni kell. A perek is csak arról szólhatnak, hogy mennyit és milyen feltétekkel kell majd a továbbiakban törleszteni a bank felé; ha a szerződés pontjait az ügyfél a törlesztés elmaradásával felrúgja, az teljesen más jogi helyzetet eredményez számára a bankkal szemben. Lénárd a pertársaságokkal kapcsolatban is óvatos, szerinte ugyanis, még ha találnak is közös pontot az adott szerződésekben, a pertársaság hamar széteshet, ráadásul előfordulhat, hogy az esetleges kedvező ítéletet külön-külön kell érvényesíteni.
A BHKE számos megnyert peren túl van, ennek ellenére még olyan esetben is csak megfontoltan javasol eljárást ügyfeleinek, amikor a rendelkezésre álló adatok alapján jól látható, hogy az érintett pénzintézet hibázott. Mérlegelni kell, hogy mit történik, ha a bíróságon az ügyfél nem arat teljes sikert, részben kedvező döntés esetén ugyanis − mint a közelmúltban nagy nyilvánosságot kapott szegedi ítéletnél − korántsem biztos, hogy az ügyfél által "visszanyert" összeg elegendő a per összes költségére.
Több olyan lehetőség is van, amellyel elkerülhetőek ezek a nem csekély költségek (a perköltség alapesetben a vitatott perérték 6 százaléka, amire az ügyvédi díj rakódik még). A BHKE több ügyfelének javasolja például, hogy még a bírósági szakasz előtt a PSZÁF mellett működő, ingyenesen eljáró Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elé vigye az ügyet. Amennyiben ez a fórum az ügyfélnek ad igazat, az akár igényt alátámasztó érv is lehet a bíróság előtt, ráadásul vesztett PBT-s ügyeknél a pénzintézet is igyekszik peren kívül megállapodásra jutni az ügyféllel.