Fazekas: Nem tilos a termelők védelme

Dinnyeügyben az áruházláncok, a termelők, az érintett szövetségek és a minisztérium részvételével folytatott tárgyalás célja a magyar termelők védelme volt; a nemzeti termelők érdekében való fellépés pedig nem tilos, sőt bevett gyakorlat a világ minden táján - válaszolta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Mesterházy Attila (MSZP) országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszában, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé csütörtökön.

A miniszter azt írta: "arról pedig, hogy a fent említett egyeztetésen kialakított szóbeli egyezség kartellnek minősül-e, kérdezzék meg vidéken azokat a gazdákat, akiknek az érdekében ez a tárgyalás lezajlott". Megjegyezte azt is, hogy ősztől a magyar almatermelők érdekében is promóciós kampányokat folytat majd a tárca. Az MSZP frakcióvezetője kérdésében azt firtatta, hogy Fazekas Sándor Budai Gyula államtitkárnak még a nyílt törvénysértést is megengedi-e? Ön szerint a hatáskörét túllépő államtitkárt nem kell „elszámoltatni”? - teszi fel a kérdést az ellenzéki politikus.

A tárgyalásoknak két fontos célja volt - jegyzi meg a miniszter. Egyrészt, hogy a minőségi magyar dinnyét az áruházláncok tisztességes, a tavalyi szintet legalább elérő áron árulják, másrészt hogy az import dinnyét ne akciózzák olyan árszintre, hogy az a magyar termelőket ellehetetlenítse. A minisztériumot képviselő Budai Gyula államtitkárnak a mindegyik fél számára elfogadható konszenzus kialakítása volt a feladata, amely feladatának eleget is tett - szögezi le.

A miniszter sajnálatosnak nevezi, hogy az előző nyolc év szocialista kormányai "nemcsak hogy nem támogatták a magyar mezőgazdaságot, a magyar termelőket, hanem a multiknak kedveztek velük szemben". Ahelyett, hogy szankció nélkül etikai kódexeket írtak számukra, konkrét intézkedéseket kellett volna hozni, megállapodásokat kellett volna kötni a termelők érdekében - hangsúlyozza. A vidékfejlesztési miniszter az MSZP által vezetett kormány agrárpolitikájának rója fel egyebek mellett azt, hogy a dinnyetermelő területek nagysága 11 000 hektárról 5 000 hektárra esett vissza. De ennek a tevékenységnek "köszönhető" az is véleménye szerint, hogy Magyarországon gyakorlatilag megszűnt a cukorrépa-termesztés.

Hozzáteszi: a kormány korábban már fellépett a magyar tej és dinnye védelmében, illetve ősztől a magyar alma érdekében is promóciós kampányokat folytat majd. "Újra egyeztet a piaci szereplőkkel és a termelőkkel, hiszen a minőségi magyar élelmiszer vásárlókhoz való eljuttatása, a magyar mezőgazdaság megerősítése mindannyiunk közös érdeke" - fogalmaz.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVM) csütörtökön jelentett be, hogy  eljárást indított több magyarországi kereskedelmi lánc ellen, mert feltételezik, hogy a görögdinnye értékesítésénél megsértették a versenykorlátozó megállapodás tilalmát. Az eljárásba a cégek - az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Tesco-Global Áruházak Zrt. - mellett a hatóság bevonta a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesületet, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot is. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány tiszteletben tartja a dinnyeértékesítési ügyben indult versenyhivatali eljárást.

Budai Gyula július elején, a dinnyeszezon kezdetén jelentette be, hogy a termelők, a kereskedők - a nagy multinacionális áruházláncok - és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplő számára átlátható viszonyok kialakításáról. Augusztus közepén a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pedig azt mondta: nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során, csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy ebben az évben is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnye értékesítést, és külföldről ne vásároljanak.

A dinnyeügyben érintett, és az MTI-nek nyilatkozó szervezetek és cégek továbbra is úgy látják, hogy nem sértettek versenyjogot. A megkérdezettek egy része azonban még nem kívánt reagálni arra, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatot indított, mert úgy véli, hogy áruházláncok és szakmai szervezetek "vélelmezhetően megegyeztek a Magyarországon termesztett görögdinnye 2012. július közepétől alkalmazandó áraiban".

Csodálkozással és értetlenséggel fogadta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke, hogy a versenyhivatal szervezetüket is bevonta a vizsgálatba. Az elnök szerint érthetetlen a kartellgyanú, hiszen a magyar dinnye promóciója kapcsán tartott véleménycserén árról szó sem esett, csupán szakmai kérdéseket vitattak meg. Hozzátette: a GVH a vizsgálat megindítása előtt, az adatgyűjtés során csak adatokat kért a FruitVeB-től, arról szó sem volt, hogy vizsgálná a szakmai szervezetet.

Simonka György (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Magyar Dinnyeszövetség elnöke pedig arról beszélt, hogy a versenyhatóság akkor nem tett semmit, amikor az áruházláncok visszaéltek gazdasági erőfölényükkel. Most viszont vizsgálódik, amikor a magyar gazdák érdekeit kívánják érvényre juttatni. A szakmai érdekképviseleti szervezet vezetője jelezte: az érdekvédő tevékenységgel nem hagynak fel - bármennyi bírálatot is kapnak -, sőt azt a későbbiekben ki kívánják terjeszteni a magyar paprika és alma promóciójára is.

Fodor Attila, a CBA üzletlánc kommunikációs igazgatója elmondta: álláspontjuk változatlan.    Korábban az MTI-nek elmondta: a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a "dinnye kerekasztalon" nem írt elő kötelező árat a gyümölcsre. Hozzátette: a szóban forgó megbeszélésen Budai Gyula, a VM parlamenti államtitkára arra hívta fel a jelenlévők, azaz a kereskedők figyelmét, hogy a magyar dinnyetermelőktől vásárolják meg a dinnyét, ha lehet. Emellett az ár kialakításakor tanúsítsanak önmérsékletet a szezon elején. Rögzített árról azonban nem volt szó - mondta akkor Fodor Attila.