Nagyon gyorsan találni kell 300 milliárdot

2012.09.05. 16:06 Módosítva: 2012.09.05. 16:07
A munkahelyvédelmi akcióterv forrása továbbra is vitapont lehet a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) folytatott hiteltárgyalásokon. Így gyors, őszi megállapodás csak akkor várható, ha a kormány más területen kompromisszumot köt a nemzetközi szervezetekkel – vélekedett az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatos, szerdai kormányzati hírekről az Erste és a Buda-Cash elemzője. Az MNB megadóztatása miatt várható brüsszeli eljárás is arra utal, hogy nagyon gyorsan át kell szabni a 2013-as költségvetést.

Orbán Viktor miniszterelnök külföldi hírügynökségek tudósítóinak szerdán azt mondta, már az ősszel lezárulhatnak az IMF/EU-tárgyalások, míg Varga Mihály főtárgyaló arról beszélt: nem úszható meg az IMF-hitel, a valutaalap-program, ettől a lehetőségtől pedig nem félni kell, hanem okosan használni, hogy a magyar gazdaság szerkezetét javítsuk. A kormányfő szerint ugyan vannak még vitatott kérdések, ám a tárgyalások jól haladnak. A hitelkeret összegéről még nem esett szó, de 15 milliárd euró körüli összegre lehet számítani. Rogán Antal, a Fidesz-frakcióvezetője a Magyar Nemzetben szintén beszélt az IMF-ről, azt mondta, még idén megállapodás lehet, ami miatt várhatóan módosítani kell a költségvetést.

A kormányzati politikusok minderről azt követően beszéltek, hogy Jelasity Radován, a magyar Erste vezérigazgatója az Indexen kedden megjelent interjúban azt mondta: „Ha lesz is megállapodás, nem számítok arra, hogy ebben az évben lesz. De a megállapodásnak úgy egyébként is eléggé kevés esélyt adok”. Az interjút a Bloomberg, a Dow Jones és a Reuters hírügynökség is átvette, így az Erste-vezér szavai bejárták a nemzetközi gazdasági sajtót. Az aggályokat fokozhatja az is, hogy a Bruxinfo értesülései szerint szeptember végén újabb kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország elleni költségvetési ügy, az MNB-re kivetni tervezett 120 milliárdos tranzakciós adó miatt.

A kormányfő és Varga Mihály szavai nyomán Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője elmondta: a strukturális intézkedések és a makrogazdasági pálya kapcsán vannak ellentétek a kormány és a nemzetközi szervezetek között, valamint annak kapcsán is, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv forrásai rendelkezésre állnak-e.

A szakértő kifejtette: abból, hogy a kormány kommunikációjából az látszik, meg lehet találni a gyors utat a megállapodáshoz, az sejthető, hogy valamely más területen kiadáscsökkentés vagy egyéb bevételnövelés lesz. Árokszállási Zoltán ugyanakkor hozzáfűzte: erről semmiféle részlet, konkrétum nem tudható.

Az elemző szerint továbbra is vannak bizonytalan pontok a tárgyalások előrehaladásával kapcsolatban, és a megállapodáshoz konkrét lépések kellenek azokban az ügyekben – költségvetési kiadások és strukturális intézkedések –, amelyeket az IMF felvetett a kormánynak. Emellett a munkahelyvédelmi akcióterv forrásairól is meg kell egyezni a megállapodáshoz.

Tóth Gergely, a Buda-Cash elemzője az MTI-nek elmondta: pozitív üzenet, hogy a kormány több tagja megerősítette a megállapodási szándékot a tárgyalásokkal kapcsolatban, ugyanakkor kérdéses, a gyakorlatba hogyan ültetik ezt át. A jövő évi költségvetés fő számainak tarthatóságával kapcsolatban megfogalmazódtak kételyek nemcsak a Költségvetési Tanács, hanem az IMF részéről is, és a munkahelyvédelmi akcióterv 300 milliárd forintos forrása is kétséges; legalábbis a piacok szerint.

Tóth Gergely is úgy vélte: a miniszterelnök gyors megállapodásra utaló szavai mögött az húzódhat meg, hogy a kormányfő már tudja, milyen más területen köt kompromisszumot a kormány. A hitel összegéről azt mondta: a 15 milliárd euró megfelel a piaci várakozásoknak.

A szakértő szerint ugyanakkor az ősz korai a megállapodásra, de jó lenne ha még az idén létrejönne a megegyezés. Hozzáfűzte: bár a piacon nem mutatkoznak a megállapodással kapcsolatos aggodalmak, a beruházások megindulása, a külföldi működőtőke beáramlása, vagyis összességében a gazdaság szempontjából célszerű lenne még idén megállapodni.