Halló, IMF, jöjjenek, itt elszabadult a pokol!

A 300 oldalas kötet, amit az IMF európai ügyosztályának két vezető munkatársa ismertetett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) londoni székhelyén, a Magyarországról szóló fejezetben felfedi, hogy a magyar hatóságok 2008. október 9-én, csütörtökön fordultak segítségért a valutaalaphoz. Aznap az OTP-részvények ára például 14,33 százalékkal esett.

Az akkori eseményeket leíró rész szerint az IMF-nek a Magyar Nemzeti Bank elnöke telefonált, közölve, hogy „elszabadult a pokol” a piacon, miután reggel sikertelenül zárult az állampapír-aukció.

Ismerve a magyar gazdaság sebezhetőségeit, nem volt meglepetés, hogy milyen gyors és súlyos hatásai voltak Magyarországon a Lehman Brothers amerikai nagybank összeomlása után elhatalmasodó globális pénzügyi válságnak, ugyanakkor üdvözlendő volt az a gyorsaság, amellyel a magyar hatóságok annak idején segítséget kértek – áll a csütörtökön Londonban ismertetett IMF-tanulmányban.

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal a 2008-as válság kirobbanásának kezdetén folytatott gyors hiteltárgyalást Magyarország. A Gyurcsány-kormány akkori vállalásai nyomán egy 20 milliárd euróról szóló hitelmegállapodás született. Az unió 6,5 milliárd eurójából végül 5,5 milliárd eurót hívtunk le, a világbanki egymilliárd euróhoz nem nyúltunk, az IMF 12,5 milliárd eurónyi hitelkeretéből négy részletben összesen nagyjából 9 milliárd eurót hívott le a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány. Ezzel együtt a megállapodást 2009 tavaszán át kellett dolgozni, az akkor hatalmon lévő Bajnai-kabinet az elődjénél szigorúbb vállalásokat tett.

2008-ban az akkori kormány vállalta, hogy a célok eléréshez

• befagyasztják a közalkalmazottak bérét;
• zárolják a tartalékokat;
• nem fizetik ki a 13. havi illetményeket;
• 80 ezer forintban maximálják – illetve a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonulók egyes csoportjai esetében el is törlik – a 13. havi nyugdíjakat.

Emellett a Nemzetközi Valutaalap által megfogalmazott kritériumok – és az akkor ellenzékben lévő Fidesz követelései – közé tartozott a a költségvetést ellenőrző független Költségvetési Tanács létrehozása is.

A második körös egyeztetéseken Magyarország nem vállalta, hogy a recesszió deficitnövelő hatását teljes egészében megszorításokkal egyenlítése ki, és a Valutaalap is belement a magasabb hiánycélba. Cserébe a kormány vállalt újabb egyensúlyjavító intézkedéseket:

• változtatott az adórendszeren, 5 százalékponttal, 25 százalékra emelte az áfát;
• a személyi jövedelemadózásban bevezették a szuperbruttósítást;
• bevezették az ingatlanadót;
• minimálértéken befagyasztották a családi pótlékot;
• a táppénzt a fizetés 60 százalékára vitték le;
• megszüntették a 13. havi nyugdíjat;
• megszüntették az energiatámogatásokat;
• csökkentették a mezőgazdasági támogatásokat;
• 40 milliárddal csökkentették a közösségi közlekedés – elsősorban a MÁV - támogatását;
• megszüntették a lakástámogatást;
• ígéretet tettek a kormányzati kiadások további csökkentésére.

A készenléti hitel visszafizetése idén januárban kezdődik, és az utolsó törlesztőrészletet 2014 harmadik negyedévében kell visszafizetni. Az uniós hitel visszafizetése a tavalyi utolsó negyedévben kezdődött, és 2016 második negyedévében fejeződik be.

Magyarország együttműködése a Valutaalap által sikeresnek tartott program ellenére 2010 nyarán kurtán-furcsán megszakadt az IMF-fel, miután a frissen hatalomra került Orbán-kormány kiebrudalta Budapestre a nemzetközi szervezetet. A „gazdasági szabadságharc” ideológiájával előadott szakítás 2011 őszéig tartott: tavaly novemberben az ország bóvliba minősítésétől tartva a nemzetgazdasági tárca bejelentette, hogy ismét felvettük a kapcsolatot az IMF-fel – ezt hamarabb hozták nyilvánosságra, mint ahogy megkeresték volna a nemzetközi szervezetet –, az azóta eltelt tíz hónap azonban érdemi előrelépést nem hozott (ráadásul a bóvliba lesorolást sem úsztuk meg).