Ezzel büntetik a bankok Magyarországot

Nemzetközi összehasonlításban az úgynevezett CEE6-országokból (azaz Csehországból, Horvátországból, Magyarországról, Lengyelországból, Romániából, és Szlovákiából) a GDP 4 százalékát kitevő banki forrás távozott 2011 harmadik negyedéve és 2012 második negyedéve között - olvasható az Erste elemzésében.

Ennek több mint felét a portfóliókba történő erőteljes (4,6 milliárd euróra rúgó) tőkebeáramlás ellensúlyozta. Emellett az elmúlt három évben megkétszereződtek a Kelet-Közép-Európába beáramló EU-források, ezáltal a régió már kevésbé sérülékeny a 2008. évi állapothoz képest.

Az állampapírpiac csábító

2012 harmadik negyedévében a kelet-közép-európai államkötvényekért várhatóan nagy kereslet mutatkozik, ami tovább erősíti a portfóliókba történő tőkebeáramlást. A további növekedésre nézve a külföldi tőkeszerkezet változása és a magánszférából az állami szférába történő tőkevándorlás jelenthet veszélyt.

„A 2011 harmadik és 2012 második negyedéve közti időszakban Kelet-Közép-Európában 45 milliárd dollárt, vagyis a térség GDP-jének 4 százalékát tette ki a tőkekivonás. Ha abból a szempontból vizsgáljuk ezt az adatot, hogy az európai bankok komoly szabályozói nyomással kénytelenek szembenézni, valamint a Lehman-bankház csődje óta a legnagyobb tőkekivonási hullámot éljük át, akkor az említett mérték szerénynek mondható, hiszen messze elmaradnak az euróövezet perifériáján tapasztalható tőkekivonástól. Utóbbi mértéke 600 milliárd euróra, vagyis a GDP 14,9 százalékára rúgott” – jelentette ki Juraj Kotian, az Erste Group Kelet-közép-európai Pénzügyi és Makroelemzési Osztályának vezetője, az elemzés szerzője.

Ahol a legjobban fáj

Magyarország egymaga felel a régióban történt tőkekivonás 40 százalékáért, így határozottan kiemelkedik a mezőnyből a tőkekivonás mértékét és okait tekintve egyaránt - állapítja meg az elemzés.

Az okok egyértelműen az úgynevezett unorthodox gazdaságpolitikai lépésekre vezethetőek vissza, ilyen például a végtörlesztés, amely a devizaforrások egy részét felszabadította.

Éves összehasonlításban a világ bankszektora mintegy 18 milliárd dollárral, vagyis a magyar GDP 14,2 százalékával csökkentette külső pozícióját Magyarországgal szemben, amely érték nagyon közel jár a Spanyolország által elszenvedett 14,3 százalékos mértékhez.