További Magyar cikkek
Kitöltik helyettünk
Aki azonban nem akar, annak egyáltalán nem kell a bevallással bajlódnia: a magánszemélyek február 15-ig nyilatkozhatnak az adóhivatalnál arról, hogy a hivatal állapítsa meg, mennyi adót kell még fizetniük, vagy éppen mekkora visszatérítésre jogosultak. A hivatalosan adóhatósági adó-megállapításnak nevezett lehetőségből azonban bizonyos személyeket a törvény kizár. Ilyenek azok, akik felsőoktatási tandíj halasztott kedvezménye, felnőttképzés díjának kedvezménye illetőleg halasztott kedvezménye, számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény címén csökkentik az összevont adóalap adóját. A kizártak körébe tartoznak a nem belföldi illetőségű adózók, és azok akik olyan adóköteles jövedelemmel rendelkeznek, amely nem belföldről származott.
Kétkulcsos tábla, emelkedő osztalékadó
Jövőre már két kulcsos adótábla lesz érvényben: a 26 százalékos középső sáv eltörlésével 1,5 millió forintig 18 százalékot kell fizetni a jövedelmek után, míg az e fölötti összeg 38 százalékos kulccsal adózik. Emelkedik ugyanakkor a külön adózó jövedelmekre vonatkozó kulcs, 20-ról 25 százalékra. Ide tartozik egyebek között az ingatlanok eladásából vagy az osztalékokból származó jövedelem.
Az adójóváírás alapvető szabályai nem változnak, a kiegészítő adójóváírásé viszont igen, tekintettel arra, hogy az emelkedő minimálbér adómentessége továbbra is ezzel a megoldással lesz biztosított. Így 2005-től havonta legfeljebb 1260 forint kiegészítő adójóváírást érvényesíthet (a maximális 9000 forinton felül) az, akinek éves összes jövedelme nem haladja meg az egymillió forintot.
Kedvezmények - kisebb változások
Változatlan feltételek mellet csökkenthető az összevont adóalap adója a társadalombiztosítási, nyugdíjjárulék, illetőleg a magánnyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötött megállapodás alapján fizetett összegek 25 százalékos adókedvezménye, illetőleg a magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítésként befizetett összeg 30 százalékos adókedvezménye.
A lakáscélú hiteltörlesztésre vonatkozó kedvezményt is lényegében változatlan feltételek és változatlan jövedelemkorlátok és összeghatárok figyelembe vételével alkalmazhatják az arra jogosult magánszemélyek. A családi adókedvezmény érvényesítésének feltételi és mértékei változatlanok szintén maradnak, de a kedvezményre az jogosult, akinek az éves összes jövedelme nem haladja meg a 8 millió forintot. Csökkenő mértékben jár a kedvezmény az e feletti jövedelemmel rendelkező magánszemélynek, mert az egyébként érvényesíthető adókedvezményt a 8 millió forint feletti jövedelem 20 százalékával csökkenteni kell.
Az előzőekben nem említett adókedvezmények együttes összege nem haladhatja meg a 100 ezer forintot és a teljes kedvezményt csak az a magánszemély veheti figyelembe, akinek az éves összes jövedelme nem haladja meg a 6 millió forintot. Az ezt meghaladó jövedelem esetén a 100 ezer forintos keretet kell csökkenteni a 6 millió forint feletti jövedelem 20 százalékával. Ez azt jelenti, hogy 6,5 millió forint jövedelemnél a 100 ezer forintos keret elfogy, így ekkor az e körbe tartozó adókedvezmények nem érvényesíthetők. Ide tartozik a tandíj kedvezménye, a mezőgazdasági őstermelő és a szellemi tevékenységet folytató magánszemély adókedvezménye, a közcélú adomány és a fizetett biztosítási díj kedvezménye.
Értékpapírt sem lehet ingyen örökölni
A hatályos illetéktörvényben az értékpapírok és a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét, üzletrész, szövetkezeti üzletrész megszerzésének mentessége azt eredményezi, hogy akár jelentős vagyont is lehet közteher nélkül szerezni. Minél jelentősebb egy örökhagyó vagyona, annál jellemzőbb, hogy abban cégek, cégekben való részesedést megtestesítő értékpapírok nagy súllyal szerepelnek - indokolta a Pénzügyminisztérium, miért tartja szükségesnek az illetéktörvény módosítását. Január elsejétől az értékpapír szerzését az általános szabályok szerint terheli az öröklési illetékkötelezettség. Az ajándékozási illetékben az értékpapírok mellett a gazdasági társaság tagját megillető vagyoni betét (üzletrész, szövetkezeti üzletrész) mentessége is megszűnik.
Új lakás: illetékmentesség már csak 15 millióig
Eddig a 30 millió forint forgalmi értéket meg nem haladó, vállalkozótól történő új lakás vásárlása volt illeték-mentes. 2005-től ez a határ 15 millió forintra mérséklődik. Ugyanakkor 30 millió forintig kedvezmény jár, csak a forgalmi érték 15 millió forint feletti részére kell illetéket fizetni. Harminc millió forint fölött továbbra sem jár semmilyen kedvezmény.
Drága okmányok
A járművek átírása után fizetendő illeték mértéke nem változik az 1890 cm3-t meg nem haladó személyautók és az 500 cm3-t meg nem haladó motorkerékpárok és - mérettől függetlenül - a tehergépjárművek esetében, azaz az változatlanul 15 Ft marad. A felsorolt hengerűrtartalmat meghaladó gépjárművek esetében 20 Ft/cm3 lesz a fizetendő vagyonszerzési illeték. A Wankel motorok esetében - melyek a "hagyományos" motorok teljesítményéhez képest magasabb teljesítménnyel bírnak azonos hengerűrtartalom, illetve kamratérfogat esetén - a kamratérfogat minden megkezdett cm3-e után 30 forint lesz az illeték.
Az öt évre érvényes útlevélért kettő, a tíz évre érvényesért négyezer forinttal fizetünk többet 2005-től, az új árak így 6 illetve 10 ezer forintra módosulnak. Ötven százalékkal hatezer forintra emelkedik a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásának illetve cseréjének illetéke. A vállalkozói igazolvány ára a duplájára, ötezerről tízezer forintra nő.
Búcsúzik az okmánybélyeg
Az okmányirodákon április elsejétől már semmilyen ügyben nem lehet okmánybélyegen leróni az illetéket. Ehelyett vagy postai csekkel, vagy - ahol erre lehetőséget biztosítanak - készpénzben illetve bankkártyán lehet majd fizetni. Az adóhatóságoknál illetve a vámhatóságoknál, továbbá az önkormányzati adóosztályok és az illetékhivatal felé már január elsejétől kizárólag csekken vagy helyben lehet megfizetni az eljárási illetéket. Az okmánybélyeg megmarad a felügyeleti intézkedések iránti kérelmeknél és a bíróságokon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
