Magyarország az utolsók között az összeurópai adóversenyben

Az általános forgalmi adót emelte ki hétfői napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök, mint azt az adótípust, melynek magas volta a leginkább akadályozhatja Magyarország versenyképességének javítását. Az Index által megkérdezett szakértők azonban úgy vélik: bár az áfakulcs valóban a legmagasabbak közé tartozik, annak mértéke nem befolyásolja érdemben a versenyképességet.

A vállalkozásoknak az áfával kapcsolatos módosítási tervek a legkevésbé érdekesek, a forgalmi adó felső kulcsának esetleges csökkentése nem segít jelentősen a magyar gazdaság versenyképességén - mondta az Indexnek Rencz Botond, az Ernst & Young adópartnere. A gazdasági társaságoknak a forgalmi adó általában egyszerűen egy átfolyó (finanszirozási) tételt jelent, mely esetében a kulcsoknál, tehát az adó mértékénél fontosabbak lehetnek azok az adóigazgatási, eljárási szabályok, melyek a visszaigénylés menetére vonatkoznak. Elsősorban a tőkeszegény kis- és középvállalkozásoknak jelenthet ugyanis likviditási problémát az, hogy a mai szabályozás több olyan buktatót is tartalmaz, amelyek miatt a visszaigénylés akár hosszabb időn keresztül is elhúzódhat. A szakértő szerint így az áfa vonatkozásában elsősorban az eljárási, visszaigénylési szabályok egyszerűsítésére lenne szükség.

Ezzel együtt tény: a hazai áfa a legmagasabbak közé tartozik az unióban. A tagországokban alkalmazott áfakulcsok viszonylag szűk sávban mozognak, a normál kulcs az országok többségében 17-22 százalék között van - mondta az Indexnek Palócz Éva, a Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese. Mint mondta, az egymáshoz közelítést csak kisebb részben okozza az EU vonatkozó szabályozása, amely alsó határt állapít meg mind a normál, mind a kedvezményes adókulcsra. Sokkal inkább az játszott szerepet, hogy a tagállamoknak az egységes belső piac körülményei között érdekük, hogy kiskereskedelmi forgalmuk minél nagyobb részét lehetőleg saját országhatáraikon belül tartsák, azaz nem mehetnek jelentősen egymás fölé (egyebek között a magas magyar áfa miatt éri meg többféle terméket is külföldön vásárolni). A Magyarországon alkalmazott 25 százalékos áfakulcs Svédország és Dánia mellett a legmagasabb, a 15%-os kedvezményes kulcs pedig példátlanul magas az EU-tagországok között. Palócz Éva szerint viszont az áfakulcs jelentősége korántsem olyan kicsiny, mivel jelentős forgalomelterelő hatása lehet, a határ egy széles sávján belül, ami a belföldi termelők értékesítési lehetőségeit kedvezőtlenül érintheti.

Ami tényleg számítana

A 16 százalékos magyar nyereségadókulcs a régióban és az egész unióban a legalacsonyabbak közé tartozik - ez a mondat visszatérő eleme a kormányzati kommunikációnak, miközben a gazdasági érdekképviseletek évek óta azt hangsúlyozzák, hogy a vállalkozások összesített terheit kellene figyelembe venni. Ebbe pedig a társasági adó mellett az iparűzési adó és a munkáltatókat terhelő járulékok is beletartoznak, a kép egésze pedig már közel sem kedvező.

Az uniós országok közül a tavaly év végi helyzet szerint négy országban volt a magyarnál alacsonyabb társasági adókulcs: a legalacsonyabb Cipruson, tíz százalék, ezt követi az ír 12,5 százalékos kulcs, Lettországban és Litvániában pedig 15 százalékot kell fizetni. Az európai országok többségében 20-30 százalék közötti kulcsok vannak, nem ritka a 30 százalékot meghaladó adómérték sem. A legmagasabb, 35 százalékos kulcsot Franciaország, Görögország és Spanyolország alkalmazza, de további hét országban eléri vagy meghaladja a terhelés a 30 százalékot.

Ez a kép sem ilyen egyszerű azonban: több tanulmány tanúsága szerint a magasabb adókulcsot alkalmazó országokban a kedvezmények aránya is magasabb - mondta az Indexnek Palócz Éva. A tényleges adóráták terén tehát a különbség kisebb a tagországok között, az effektív terhelés a magasabb adókulcsot alkalmazó országok némelyikében alig több mint a fele, átlagosan durván a kétharmada a kulcsoknak, azaz alig 20 százalék körüli.

Ezzel szemben a hazai 16 százalékos társasági adó mellett a forgalom, és nem a nyereség után fizetett jellemzően két százalékos helyi iparűzési adó azt eredményezi, hogy az összesített terhelés 25-30 százalék között alakul, függően az adott vállalkozás profiljától is. Nem véletlen, hangsúlyozta Rencz Botond, hogy az adóreform-bizottság az egyik lehetőségként éppen a társasági adó emelését is felvetette. Ennek azonban a versenyképességre gyakorolt hatása nem kedvező.

Mennyibe kerül egy dolgozó?

A bruttó bérként kifizetett százezer euró tényleges költsége a cégnél a munkáltatónál adózás előtt és után (a százezer euróra vetítve, százalékban). Málta 101,6 66,04 Hollandia 102,65 67,24 Szlovákia 105,89 85,77 Lettország 107,85 91,68 Lengyelország 108,75 88,09 Luxemburg 109,65 76,34 Spanyolország 110,03 71,52 Írország 110,75 96,91 Németország 111,4 83,6 Anglia 111,91 78,34 Finnország 123,4 87,61 Portugália 123,75 89,72 Görögország 128,06 83,24 Magyarország 129,16 108,49 Szlovénia 130,9 98,18 Litvánia 131 111,35 Svédország 132,7 95,54 Olaszország 137,29 90,61 Franciaország 147,51 95,88 forrás: Forbes magazin

A társaságot terhelő adók mellett a másik kiemelt szempont a bérek után fizetett munkáltatói terhek mértéke. Ebben Magyarország nem csak Európában, de világviszonylatban is kimagaslóan rosszul áll, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az adózásban a munkavállalók után befizetett járulékok egy része sok országban elszámolható. A helyzetet persze kompenzálja némiképp, hogy a bérek a fejlett országokkal összehasonlítva még ma is lényegesen alacsonyabbak, azaz a rájuk rakodó munkáltatói terhek százalékosan magasak, de nominális értékük nem igazán.

Száz egységre vetítve Magyarországon további 29,16-ot kell befizetnie a munkáltatónak. Ez az összeg régiós illetve egész uniós összehasonlításban sem mondható kiemelkedően soknak, de ezzel hazánk azért egyértelműen felső régióban foglal helyet. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy az adózás után, azaz ténylegesen mennyibe került a száz egység dolgozónak történő kifizetése (a táblázat második oszlopa), Magyarországot csak Litvánia előzi meg. Ráadásul nem is kis összegekről van szó: egész Európában csak Magyarországon és Litvániában működik úgy az adórendszer, hogy végső elszámolást követően a társaság mérlegében a száz egység kifizetett bér ténylegesen ennél többe, és nem kevesebbe kerül.

Mi marad a zsebben?

Ennyi marad nettóban a 100 ezer eurós éves fizetésből az egyes tagállamokban Szlovénia 46 443 Belgium 51350 Dánia 53 902 Finnország 53 942 Svédország 54 101 Olaszország 56 509 Görögország 56 550 Magyarország 57 195 Hollandia 58 977 Ausztria 60 562 Csehország 61 601 Lengyelország 61 710 Portugália 63 442 Litvánia 64 366 Spanyolország 66 135 Anglia 66 473 Németország 67 050 Írország 67 433 Málta 68 684 Franciaország 70 119 Észtország 72 059 Luxemburg 72 976 Lettország 72 984 Ciprus 74 700 Szlovákia 80 841 forrás:Forbes magazin

A Forbes magazin tavaly év végi összesítése szerint ugyanakkor a magyar munkavállalók nem állnak jól a nettó bérek összehasonlításában. Magyarországon az egyik legalacsonyabb az a jövedelemhatár, amely felett már a legmagasabb adókulcs terheli a jövedelmeket, annak ellenére, hogy az adórés e téren jelentősen csökkent 2001-2004 között - hangsúlyozta Palócz Éva. Az amerikai lap a versenyszférában a fejlett országokban átlagosnak mondható éves százezer eurós bruttó béreket alapul véve hasonlította össze, mi marad a munkavállalóknál: Ez az összeg Magyarországon 57 195 euró, ennél több levonással az EU-ban csak a svéd, a görög, a szlovén, a finn, a dán, az olasz és a belga dolgozóknak kell számolniuk. Ami a régiós versenytársakat illeti, Lengyelországban 61 710, Szlovákiában 80 841, Csehországban 61 601 euró marad a dolgozóknál. Az összehasonlítás ugyanakkor nem lehet teljes: sok országban vannak különböző adókedvezmények, melyeket a munkavállalók egy része igénybe vehet, más része nem, így a pusztán a kulcsok alapján történő összehasonlítás torzít. Az magyar szja-reform egyik régóta tervezett iránya a kedvezmények leépítése és a kulcsok vagy akár egyetlen kulcs leszállítása, ez az összehasonlítást is tisztábbá tenné.

Megszűnő kedvezmények

A vállalkozásbarát jelzőt szakértők szerint aligha kiérdemlő hazai adórendszer megítélését tovább ronthatja, hogy a következő években lejárnak azok a kedvezmények, melyeket a nagy termelő beruházást végrehajtó multik kaptak. Bár összességében csak mintegy száz cégről van szó, erejüket jelzi, hogy a magyar GDP és az export jelentős részét ők adják. Rencz Botond szerint komoly gondot okozhat, ha a nemzetközi cégek egy része a kedvezmények elvesztésével akár nem is kivonul, hanem csak nem fejleszti tovább a beruházásait, vagy éppen az anya- és más leányvállalatok közötti elszámolások révén nem itt tünteti fel nyereségét.