További Magyar cikkek
Szja: az átlagot díjazzák
Az adócsökkentések ugyanis nem elsősorban a vállalati, sokkal inkább a lakossági közterheket mérséklik. Akárcsak idén februárban, jövőre is azzal szembesülhet a személyi jövedelemadót fizetők többsége, hogy akkor is több marad a borítékba – vagy érkezik a bankszámlára –, ha még nem sikerült megállapodni a munkaadóval. Ez kétségkívül olyan hangulatjavító elem, aminek jó hozama lehet a választások során – főként, ha figyelembe vesszük, kik a módosítás legnagyobb nyertesei.
Ezt egyébként egyáltalán nem könnyű kapásból megmondani. Első ránézésre azt gondolhatnánk: minél magasabb valakinek a bérből származó jövedelme, annál jobban jár azzal, hogy a felső sávba tartozó keresetek adókulcsa 38-ról 36 százalékra csökken. Ha valaki évi 11 550 000 forintos keresettel rendelkezik – ezt az összeget változatlannak vesszük 2006-ra is, hiszen még nem tudjuk, mennyivel nőnek a bérek –, akkor januártól a „felső” tízmillió forintnyi keresetének az adója nem 3,8, hanem csak 3,6 millió forint lesz (az esetleges adókedvezmények hatását nem számolva). Mivel 50 000 forint „átcsúszik” az alsó adósávba, összességében 210 000 forintnyi adót spórol meg. Ha valaki 21 550 000 forintot keres, már 410 000 forinttal csökken az szjá-ja, és így tovább, százforintonként mindig újabb két forintot nyer.
Csakhogy ha arányokat számolunk, kiderül, a legtöbbet az 1,5-2 millió forintos éves jövedelemmel rendelkezők nyerik az szja-változáson. A pénzügyminisztérium honlapján lévő kalkulátor adatait felhasználva kiszámoltuk: ebben a sávban az adócsökkenésnek köszönhetően az éves jövedelem 1,85-2,42 százaléka marad meg. Számszerűsítve ez 30 080 és 44 000 forint közötti adócsökkentés jelent – utóbbi, arányaiban a legnagyobb nyereség az 1,55 millió forintos éves keresettel rendelkezőket illeti meg.
Akik jövedelme ettől a sávtól kis mértékben tér el, az szja-csökkentés legnagyobb vesztesei lesznek. Amíg az 1,5 milliós bér még 30 080 forintnyi adócsökkentés jelent, az 1,4 milliós már csak 17 080, míg az 1,35 milliós 10 580 forintnyi éves (utóbbi 882 forintnyi havi) adómérséklést jelent (igaz, ezeket a számokat kismértékben még módosíthatják az adójóváírás szabályváltozásai). Az 1,35 millió kereset arányaiban is a legkisebb adócsökkentést teszi lehetővé: a megmaradó adó az éves bérnek mindössze 0,78 százaléka.
Az 1,3 millió forintnál kevesebbet keresők adója évi 12 960 forinttal csökken. Az adómentes munkabér határa a havi 63 000 forintnak megfelelő évi bruttó 756 000 forint lesz. A 70 000 forintos középfokú és a 77 000-es diplomás minimálbérek után tehát már kell szjá-t fizetni.
Az 1,5-2 milliós sávból éppen csak kilógók akkor sem járnak jobban, ha jövedelmük több az évi 2 milliónál. Az annál a keresetnél nyerhető adó 37 000 forint, 2,1 milliónál viszont már csak 21 000 forint (ez 1 százalékos arány a 37 000 forint 1,85 százalékával szemben). A 2,1 millió fölötti összegeknél már bekövetkezik a százforintonkénti két forintos növekedés, és az arányok is elkezdenek javulni, de a két százalékot még évi 48 millió forintnál sem éri el a megtakarított adó aránya.
Szigorítanak is
A felső adókulcs csökkentése és az adósáv eltolása mellé szigorítások is bekerültek az szja-csomagba. Láthatóan tovább erősödik a kormányzat eltökéltsége, hogy döntsön az adózók helyett; mi mással lehetne ugyanis magyarázni, hogy az önkéntes pénztárakba (nyugdíj- vagy egészségpénztárba) befizetett megtakarítás adókedvezményét nem az adózónak – vagyis a befizetés miatt arra jogosultnak – utalják vissza, hanem a pénztári számlára. Igaz, ez az összeg növeli a megtakarítást, az azonban egyelőre még nem világos: a tag éves díjába beszámít-e. További szigorítás, hogy ezentúl a befizetett tagdíjnak után nem 30, hanem csak 20 százalékos adókedvezményt lehet igénybe venni.
Változik a családi adókedvezmény is: ez egy- és kétgyermekes családoknak januártól már nem jár – ennek ellentételezésére emelik a családi pótlékot –, a jogosultsági határ 8-ról 6 millió forintra csökken. Ez a 6 milliós limit azonban csak a háromgyermekes családokra vonatkozik, minden további gyerek esetén félmillió forinttal nő.
Szigorítást jelent az is, hogy korlátozzák az adómentesen adható természetbeni juttatások együttes összegét. Ezentúl, ha a juttatások összértéke eléri az évi 500 000 forintot, az afölötti részre 44 százalékos szjá-t kell fizetni. Nem került be ugyanakkor a törvényjavaslatba egyetlen, jelenleg adómentesen nyújtható természetbeni juttatás megadóztatása, holott információink szerint a PM-ben ennek a lehetőségét is vizsgálták.
Pórul járnak az evások
Amíg a személyi jövedelemadózásban mindenki adóterhei csökkentek – legfeljebb azok mértéke volt különböző –, addig az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) feltételei minden áfakörbe tartozó evás számára rosszabbak lesznek az ideinél (a nem áfázó evás vállalkozók számára nem hoz újdonságot 2006). Igaz, az áfaalany evások jövedelme még mindig több lesz adózás után, mint adózás előtt (hacsak nem kerül be az adótörvényekbe egy eddig nem ismertetett szigorítás).
A 100 000 forintos megbízási díj ugyanis áfával 121 000 forint lesz, amiből a 15 százalékos eva 18 150 forint, az iparűzési adó 1210 forint, tehát a nettó még 101 650 forint lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb az ideinél, ebben az évben ugyanis a 100 000 bruttója 125 000 forint, ebből az eva és az ipa befizetése után 105 000 forint marad. A 200 000 forintos jövedelem nettója ennek megfelelően 203 300 forint, míg a 300 000 forintosé 304 950 forint lesz az idei 210 000 és 315 000 forinttal szemben.
Csökkenő áfa, új adónem és új járulék
A kormány azzal a döntéssel, hogy 25-ről 20 százalékra csökkentette az áfa felső kulcsát, egyrészt a hazai lakossági fogyasztás bővülését segíti elő. Ennek ugyan lehetnének makrogazdasági veszélyei – például az infláció felfutása –, ám éppen az áfacsökkentésnek köszönhetően rekordalacsony, a maastrichti kritériumoknak is meglelelő mértékű lesz a jövő évi infláció. Igaz, a kormány mindenképpen arra számít, hogy a lakosokat (vásárlási) lázba hozza az áfa- és abból fakadóan az árcsökkentés, hiszen csaknem százmilliárd forintos pluszbevételt vár a megnövekedett forgalomtól.
Az áfa mérséklésével némi levegőhöz a kabinet juttatja a vállalkozásokat, hiszen kisebb abszolút összegű adót kell átmenetileg „előteremteniük”, vagyis csökkennek a likviditási nehézségeik. Tény ugyanakkor, hogy a gazdasági szereplők igazi helyzetbe kerülését nem szolgálják valóban az adóváltozások. Azt a lehetőséget, hogy a kis- és középvállalkozások évi 5 millió forintos adóalapig csak 10 százaléknyi adót fizessenek, olyan feltételekhez kötötték – például ahhoz, hogy a cég az alkalmazottak után legalább a minimálbér kétszerese után fizessen járulékot –, amelyek miatt aligha várható, hogy ezzel a lehetőséggel tömegesen élnének a kkv-k. Nem is beszélve arról, hogy változatlan marad a legfőbb versenyképességi problémát okozó az iparűzési adó, igaz, a társasági adó alapjából most már annak száz százaléka levonható lesz.
Bármennyire is az adócsökkentés – voksokra váltani tervezett – politikáját hirdette meg a kormány, azért csak sikerült egy-két új közteherrel is meglepni a társadalmat. A média- és a művészvilág az ekho (egyszerűsített közteherviselés) fogalmával ismerkedhet meg januártól, miután a kormány ismét elhatározta: rendet tesz a zavarosban. A rend nyomai egyelőre még nem látszanak, csak az: az új adónem drága és bonyolult. Hacsak a tavaszi választások eredménye el nem sodorja, júliustól vezetnék be – a figyelmes szemlélőnek egyelőre úgy tűnik, a kormányzati jogászok keresik azt a megoldást, amellyel a lehetőséget kötelezővé tehetnék.
Az új járulék, a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése – amelyről információink szerint az utolsó pillanatig vita volt a koalícióban – azt jelenti, hogy járulékot kell fizetni egyes tőkejövedelmek után. A törvényjavaslat szerint az új ehót a vállalkozásból kivont és az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmek, továbbá az osztalék, az árfolyamnyereségből és az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után kell megfizetni.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
