További Magyar cikkek
Sulinet: további szigorítás
Korábban Molnár Albert pénzügyi államtitkár kérdésünkre leszögezte: nem nyúlnak a személyi jövedelemadózásban az adókedvezményekhez. Az Index azonban úgy tudja, az adókedvezményekben több szigorítás is lesz januártól.
Az egyik legkomolyabb módosítás, hogy tovább szigorítják a Sulinet programhoz kapcsolódó adókedvezmény felhasználhatóságát. Eredetileg a számítástechnikai eszköz teljes árával - de legfeljebb évi 60 000 forinttal - lehetett csökkenteni az szjá-t, 2004. júliusától már csak a vételár felével (szintén további maximum 60 000 forinttal). Szigorítást jelentett az is, hogy tavaly februárban több terméket - köztük a szünetmentes tápegységeket és a digitális fényképezõgépeket - kivették a programból.
Jövõ januártól tovább szûkül a termékkör: úgy tudjuk, csak a komplett konfigurációk vásárlói lesznek jogosultak a változatlanul ötven százalékos, maximum évi 60 000 forintos szja-kedvezményre. Ez azt jelenti, hogy januártól nem lesz adókevdezmény sem szoftverek, sem egyes alkatrészek - memóriák, pocesszorok, alaplapok -, sem nyomtatók, optikai tárolók és egyéb perifériák, részegységek egyedi vásárlására.
Adókedvezmények: egyet adnak, hármat csökkentenek
A sulinetessel együtt három olyan szja-kedvezmény van, amely feltétele kedvezõtlenebb lesz janurtól. Mint arról már korábban hírt adtunk, az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárba befizetett megtakarítás adókedvezménye a befizetett összeg 30 százalékáról 20 százalékra csökken, ráadásul a pénzt nem az adózónak, hanem az õ pénztári számlájára utalják vissza.
Az egy- és kétgyermekes családok adókedvezménye meg is szûnik januártól, igaz, ennek ellentételezésére emelik a családi pótlékot. Az adókedvezmény egygyermekes családnál évi 36 000, míg a kétgyermekesnél 96 000 forint volt.
Kedvezmény a tõzsdézéshez
Újabb támogatással ösztönzi viszont a kormány a nyugdíjas korra történõ öngondoskodást. Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan januártól a tõzsdei nyugdíj-elõtakarékosság, az úgynevezett tõzsdei nyugdíjszámla után is jogosult lesz az adózó szja-kedvezményre.
Ez a "negyedik pillér" - amelynek ötlete Szalay-Berzeviczy Attila BÉT-elnöktõl ered - egy olyan számla lenne, amelyen bárki felhalmozhatja a megtakarításaiból vásárolt értékpapírjait. Ezek lehetnek részvények, állampapírok vagy éppen befektetési jegyek, a lényeg, hogy megtakarítások hosszú távra szóljanak. Az szja-kedvezmény a számlára kerülõ értékpapírok és készpénz értékének 30 százaléka, de legfeljebb évi 100 000 forint lehet majd.
További szja-változások: emelkedõ sávhatár, kisebb adókulcs
Azt már korábban tudni lehetett, hogy a személyi jövedelemadó általános terhelése csökken januártól. Az alsó (18 százalékos) és a felsõ (38-ról 36 százalékosra csökkenõ) adókulcsot elválasztó sáv 1 500 000 forintról, ha csak 50 000 forinttal is, de emelkedik. A változásnak köszönhetõen - ha nem számítjuk az alkalmazotti adójóváírás általunk egyelõre még nem ismert változását - az évi bruttó 1,5-2 millió forintos kereseti sávban (és 120 millió forint fölött) a bruttó kereset több mint 2 százaléka, a többi jövedelemsávban 0,78-2 százaléka marad az adózók zsebében.
A várhatóan 63 000 forintos minimálbér - vagyis az éves 756 000 forintos alkalmazotti jövedelem - adómentes lesz. Emellett úgy tudjuk, hogy a korábbi tervektõl eltõérõen a középfokú végzettségûeknek járó havi 70 000, évi 840 000 forintos "közép-minimálbér" is szja-mentes lesz a kiegészítõ adójóváírásnak köszönhetõen.
A kormány döntése értelmében információink szerint 500 000 forintban korlátozzák az adómentes természetbeni juttatások együttes összegét, a félmillió fölötti részre 44 százalékos szjá-t kell fizetni. Nem került be ugyanakkor a törvényjavaslatba egyetlen, jelenleg adómentesen nyújtható természetbeni juttatás megadóztatása, holott információink szerint a PM-ben ennek a lehetõségét is vizsgálták.
Jelentõs áfacsökkentés
A jövõ januártól várható adóváltozások közül az szja-módosítások mellett az áfacsökkentést lehet még kiemelni. Az áfatörvény szerint ez év október elsejétõl minden normálkulcsos termék áfája 25 százalékosról 20 százalékosra csökken, de az üzemanyagok kivételével ez a változás csak január elsejétõl lép hatályba. A felsõ áfakulcs lefaragása 4,2 százalékos árcsökkenést eredményezhet, ha azt a kereskedõk érvényesítik az áraikban.
Az általános forgalmi adóhoz hasonlóan a luxusadóról és a szellemi foglalkozásúaknak szánt ekhóról is külön törvényt alkot az Országgyûlés. A luxusadót a magántulajdonban lévõ, százmillió forintos értékhatárt meghaladó lakóingatlanokra vetik ki, míg az ekho a média- és mûvészvilág foglalkoztatási foglalkoztatási viszonyainak rendezését szolgálná a kormány tervei szerint, bár a jogszabály tervezete még igencsak képlékeny.
Boradó nem lesz, a regadó nõ
Ami viszont biztos: változnak a jövedéki adó szabályai is. Maga a pénzügyminiszter is megerõsítette a kormánydöntést követõ napon, hogy januártól megszûnik a bor jövedéki adója. Információink szerint a dohánytermékek jövedéki adója nem nõ a kormány által eredetileg tervezett mértékben, holott a pénzügyi kormányzat várakozásai szerint az áfacsökkentésbõl fakadó csaknem 70 milliárd forintos bevételkiesést a jövedéki és regisztrációs adó növelésébõl fedeznék.
A regisztrációs adó így a tervezettnél kisebb jövedékiadó-emelés miatt is számottevõ mértékben emelkedik. A regisztrációs adó emelésébõl a kormány 6-8 milliárd forintos pluszbevételre számít. Ráadásul a kormány által elfogadott tervezet szerint a jobb minõségû jármûvek regadója nagyobb mértékben emelkedik, mint a rosszabb állapotú, környezetkárosítõbbaké. Igaz, némi enyhítést jelenthet, hogy az áfa - amely szintén növeli a regadót - 25-rõl 20 százalékra csökken.