Az adóparadicsomokba is elérhet az APEH keze

A törvénycsomag kevesebb változtatást tartalmaz, mint szokott; a módosítások a magánszemélyeket inkább érintik, mint a vállalkozásokat, de ezekben az adószabályokban is főleg a számok változtak, és nem az elvek - mondta a hétfőn nyilvánosságra hozott adótörvényekről Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers vezető cégtársa. Hasonlóan értékelte az adótörvények tervezett változását Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere, aki szerint a benyújtott tervezet a várakozásnak megfelelő, ugyanis "koncepcionális változások nincsenek benne". Mint mondta, "nagy csodákat" addig nem is lehet várni, amíg nem lesz reform a kiadási oldalon.

Luxusadó: az általános ingatlanadó első lépcsője?

Az adórendszerben két új elem jelenik meg januártól, ezek közül a szakértők többsége a luxusadót tartja jelentősebb változásnak. Az adó a százmillió forint fölötti forgalmi értékű, magánkézben lévő lakóingatlanok százmillió forint fölötti részének 0,5 százaléka lesz. "Ez inkább a vicc kategóriájába tartozik" - nyilatkozta egy, neve elhallgatását kérő adószakértő, ám ezzel a véleménnyel nem mindenki ért egyet.

"Noha tudomásom szerint jelenleg nincs ilyen deklarált célja a kormányzatnak, elképzelhető, hogy ingatlanok ilyen adóztatása elvezethet egy valódi ingatlanalapú adóhoz" - nyilatkozta László Csaba, a Medgyessy-kormány volt pénzügyminisztere, a KPMG adópartnere. Hozzátette ugyanakkor, hogy mostani intézkedéstől nem várhatunk túl sok bevételt: egy 110 millió forintos ház luxusadója mindössze évi 50 000 forintot kell fizetnie.

Erdős Gabriella is úgy érzi, a luxusadó arra jó, hogy megalapozza egy későbbi vagyonadó bevezetését. Ezért nem tartja nagy problémának, hogy a kormány várakozása szerint jövőre ebből talán csak egymilliárd forintos - várhatóan a bevezetés költségeinél is alacsonyabb - bevétel származik majd. Szerinte kifejezetten jó, hogy az új adónem kevés emberre vonatkozik, mert így lehet vele kísérletezni. Politikailag is könnyebb eladni egy olyan adót, aminek az alapja az: "fizessenek a gazdagok". Ha pedig következő lépésként egy általános ingatlanadót akarnak, akkor lehet azt mondani: eddig is volt ilyen adó, csak kiszélesítik a fizetésre kötelezettek körét.

Ingatlanadó az iparűzési helyett?

Ha lesz ilyen általános ingatlanadó, az arra is alkalmas lehet, hogy kiváltsa az iparűzési adót (ipa) - vélekedik Heinczinger Róbert. Az Ernst & Young szakértője szerint sem az az érdekes, hogy erre az évre egymilliárdos bevételt várnak, hanem az ingatlanadóztatás elvének megteremtése.

Már az adóreform-bizottság javaslatában is szerepelt az iparűzési adót felváltó egyik lehetséges adónemként az ingatlanadó, ám abban a javaslatcsomagban még csak a vállalkozói ingatlanokról volt szó. Heinczinger szerint azonban az önkormányzatok finanszírozását nem szabad csak a vállalkozásokra terhelni, és ennek nemcsak versenyképességi, hanem igazságossági okai is vannak. Példaként említette, hogy hiába dolgozik egy település lakóinak fele a szomszéd településen működő nagyvállalatnál, a nagyvállalat működéséből csak a szomszéd önkormányzatnak van bevétele.

Választási adótörvény

Az iparűzési adóval kapcsolatos szabályok módosítását - azt, hogy januártól az adó teljes összegét le lehet írni a társasági adó alapjából - minden szakértő jónak tartja, ugyanakkor arra is emlékeztetnek: az adócsökkentés ezúttal elsősorban a lakossági, és nem az üzleti szektort érinti.

Az Indexnek az ezzel kapcsolatos felvetésére, hogy ez egy "választási adócsomag", Heiczinger úgy fogalmazott: politikailag nem minősíti a törvényjavaslatot, de tény: az adócsomag nem a vállalkozásoknak, hanem a magánszemélyeknek kedvez. "Ha egy elkölthető forint van, azt az élőmunka terheinek csökkentésére kellene költeni, nem áfacsökkentésre; az előbbi körben egy 5 százalékpontos mérséklés a versenyképességet nagyban javíthatná" - mondta az Ernst & Young adópartnere. Erdős Gabriella is úgy érzi, nem sikerült elérni azt a célt, hogy az élőmunka terhei csökkenjenek, ami "kritikus a versenyképesség szempontjából".

"Az adótörvénycsomag elsősorban a lakossági adóterhek csökkentésére koncentrál, az üzleti szféra adóztatásában kevésbé történnek érdemi lépések" - fogalmazott László Csaba is. A KPMG szakértője szerint versenyképességi szempontból az üzleti szektornak ennél több köztehercsökkentésre lenne szüksége. Elismerte viszont, hogy a 2007-2009-es időszakra több "jó hírt" tartalmaz a törvénytervezet, ilyen a társadalombiztosítási járulékok csökkentése két lépésben összesen 5 százalékkal, valamint az iparűzési adó megszüntetése.

Bezáruló kiskapuk

Az ipa és a társasági adó szabályainak változtatásával több kiskaput is bezárna a kormány. Erdős Gabriella szerint például az adózás rendjéről szóló törvény módosításával megszűnhet az iparűzési adó jogosságát vitató vállalkozások által most még alkalmazható trükk.

Mint arról korábban hírt adtunk, egyre több vállalkozás vitatja azt, hogy az európai uniós normákkal összeegyeztethető az iparűzési adó, és indított emiatt eljárást az önkormányzat vagy az állam ellen. Emiatt azonban fennáll annak a veszélye, hogy ha később mégis jogszerűnek találják ezt az adónemet, akkor a vállalkozásoknak komoly késedelmi pótlékot kell befizetniük.

A mostani szabályozók szerint az ipa jogosságát vitató vállalkozás megteheti, hogy az adót átutalja a helyi iparűzési adó számlájára, de bevallást nem nyújt be hozzá. Ha később jogszerűnek találják ezt az adónemet, akkor mondhatja, hogy fizetett, csak elfelejtett bevallani, és akkor legfeljebb mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha viszont igaza lesz, és valóban jogszerűtlen az ipa, akkor arra hivatkozva, hogy tévesen utalt - és ezt alátámaszthatja, hogy adóbevallást sem készített - visszaigényelheti a befizetett pénzt.

Januártól viszont az adóadminisztráció egyszerűsítésének indokával egy számlára kell utalni minden adónemmel kapcsolatos befizetést, és az APEH a pénzt a bevallások alapján kezeli majd. Ez a törvényi változás oda vezethet, hogy a most alkalmazható stratégia nem fog működni, mert az adóhivatal addig téves átutalásként kezel minden pénzt, amíg nincs bevallás arról, hogy az melyik adóra vonatkozik.

Nehezebb helyzetbe kerülhetnek az adóparadicsomban bejegyzett, Magyarországon működő cégek is - hívta fel a figyelmet Erdős Gabriella. Ha ugyanis itt a cégvezetés székhelye, akkor külföldi vállalkozó is lehet magyar illetőségű. Ez azért fontos, mert ebben az esetben a jövedelem Magyarországon adóztatható. Így adózhat az adóparadicsomban elért jövedelem, ha tudják bizonyítani azt, hogy a cég vezetői (nem a tulajdonosai) döntően a magyarországról irányítanak. Erdős szerint kérdéses persze, hogyan lehet ezt bizonyítani.

Minimálbér-emelés adóelkerülők ellen

A szakértők nem tartanak attól, hogy a minimálbér emelése és háromlépcsőssé tétele - ami az alkalmazott végzettségétől függően 10,5-35,1 százalékos bér- és járulékköltség emelkedést jelent - komoly béremelési hullámot generál. "Nem érzem azt, hogy drasztikus mértékben emelnék a minimálbért, és arra sem számítok, hogy ez elindít egy olyan általános bérrendezési, béremelési hullámot, ami számottevően növelné a vállalkozások bér- és járulékterheit" - mondta László Csaba, hozzátéve: ő általában nem híve annak, hogy jogszabályban rögzítsék a minimálbért.

Erdős Gabriella szerint a háromlépcsős minimálbérben nehezebben lehet majd egyes nyilvántartásokat vezetni, és bonyolultabb lehet a minimálbérhez kötött juttatások kiszámolása is. Heinczinger Róbert szerint a minimálbér emelését a kormány elsősorban az önfoglalkoztatóknak szánja: "azzal köthető össze ennek az emelése, hogy legalább ennyit illik fizetnie maga után". László szerint is egyértelmű a mai magyar viszonyokat ismerve, hogy nagyon sokan csak minimálbéren vannak bejelentve és más kreatívabb módon veszik ki a jövedelmet, ezt most legalább részben megfoghatja a költségvetés - fogalmazott a szakértő.