Legyen büntetés, de ne olyan nagy

Az MSZP és az SZDSZ nem akar olyan szigorú lenni az adótörvényeket megsértőkkel szemben, mint a kormány, ezért kevésbé kívánják emelni a bírságok mértékét - ez az adócsomag egyik pontja, amelynél a koalíciós képviselők valószínűleg felülírják a Gyurcsány-kabinet terveit, és a kormány elképzeléseitől némiképp eltérő jövő évi adótörvényeket fogadnak el.

Képviselők igen, kormány nem

A parlament költségvetési és pénzügyi bizottsága tegnap vitatta meg a 2008-as adócsomaghoz benyújtott módosító javaslatokat. A tapasztalatok szerint a bizottság ülésének fejleményei iránymutatásul szolgálnak az adócsomagról tartandó november közepi zárószavazást illetően. Tegnap a kormánypárti képviselők olyan indítványokat is támogattak, amelyeket a kabinet nem, ami azt valószínűsíti, hogy a szocialisták és a szabad demokraták a kabinet akarata ellenére a parlamenti végső szavazáskor is zöld utat adnak ezeknek a javaslatoknak.

Úgy tűnik, hiába akarja két, két és félszeresére felemelni a kormány a mulasztási bírságok mértékét, a koalíciós honatyáknak ez nem tetszik, ők csak 50 százalékos növelést tartanak indokoltnak. Jövőre aki elfelejt határidőig benyújtani adóbevallást, vagy adatszolgáltatást teljesíteni, vagy nem ad meg pontos adatokat a nyomtatványon, azt - ha magánszemély - legfeljebb a mai 100 ezer forint helyett 200 ezerre, más adózók - vállalkozások, más szervezetek - esetében 200 ezer helyett félmillió forintra büntethetné az APEH a kormány tervei szerint. A szocialisták és szabad demokraták ehelyett 150, illetve 300 ezer forintos maximális bírságot tartanak elfogadhatónak.

A kabinet a számlát és nyugtát nem adó, vagy alkalmazottat feketén foglalkoztató, illetve árut illegális úton beszerző vállalkozást 1 millió forinttal büntetné. Az MSZP és az SZDSZ szerint elegendő magánszemély adóalany esetében 200 ezer, mások esetén félmillió forint mulasztási bírság is.

Lesz is, meg nem is új ingatlanadó

A szocialistáknak meghátráltak a beterjesztett törvénycsomag alapján 2009-től hatályos számított érték alapú ingatlanadó ügyében. Az adócsomag mai formája alapján ha az önkormányzatok építmény- vagy telekadót kívánnak beszedni két év múlva, akkor csak a számított érték alapú ingatlanadót vethetnék ki: lakásnál, más ingatlannál másfél százalék lenne a kulcs. Öt MSZP-s képviselő egy olyan indítványt nyújtott be, amely fenntartaná a mai rendszert is: ha a helyhatóság adót kíván beszedni, nem lenne megkötve a keze, mert választhatná a mostani négyzetméter alapú adóztatást is a 2009-től élő számított érték alapú adóztatás helyett. A költségvetési bizottság kormánypárti többsége a kabinet ellenkezésével nem törődve helyeselte ezt a javaslatot, ám arra még nem lehet mérget venni, hogy a végső szavazáson hasonló kimenetel lesz.

Az nem ment meglepetésszámba, hogy a kisadók összevonásától elálltak a hatalmon levő képviselők. A három kisebb járulék és hozzájárulás összegyúrásából létrehozandó, efehónak elkeresztelt új terhet a munkaadói és a munkavállalói szervezetek egyaránt elfogadhatatlannak tartották, és szavaik meghallgatásra találtak a politikusok között is.

Ma már mást gondolnak

Néhány olyan ponton is változni fog az adócsomag a mai változathoz képest, amelynél nemcsak a koalíciós képviselők, de maga a kormány is mást akar, mint pár héttel ezelőtt gondolta. A bizottsági ülés előtt ért véget a kormányülés, ahol a kabinet minden egyes, az adócsomaghoz benyújtott módosító javaslatról kialakította álláspontját. Így például hiába kerül időről időre napirendre a járulékok egyszámlára történő befizetése, most sem lesz ebből semmi. A munkaadók és munkavállalók kritizálták azt a tervet, hogy az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékokat ne kelljen külön az Egészségbiztosítási, külön a Nyugdíjbiztosítási Alapba utalni, hanem elég legyen az összeget egy számlára fizetni, és majd az APEH felosztja az alapok felé a summát. A kabinet elállt ettől az elképzeléstől.

Ugyancsak meghátrált a kormány a banki céltartalékok megadóztatása ügyében.

Szinte biztosra vehető, hogy a szándékos adócsalókat nagyobb büntetési tételekkel fogja büntetni az adóhatóság, mint a szabályokat nem készakarva megsértőket. Az adózás rendjéről szóló törvényt úgy korrigálják, hogy a revizor majd az "adózási érdeksérelemmel arányos" bírságot kell hogy kiszabja, amikor törvénysértésen éri a magánszemélyt vagy más adóalanyt.