Az átlagmagyar jár jól az adócsomaggal

Ha szigorúan csak a végeredményt nézzük, azt mondhatjuk, nem történt meglepetés az adócsomag hétfő esti parlamenti zárószavazásán. Az Országgyűlés többsége zöld utat adott a jövő évi adótörvényeknek.

Nyolc kormánypárti nem

Mégis, a voksolás két fontos fejleményt hozott. Az egyik, hogy négy szocialista képviselő és négy szabad demokrata az adócsomag ellen szavazott, az MSZP-s Mécs Imre tartózkodott. Az SZDSZ részéről fajsúlyos politikusok mondtak nemet a kormány által beterjesztett, a parlamenti vita során néhány ponton átírt adócsomagra: Kuncze Gábor, Pető Iván, Gulyás József és Hankó Faragó Miklós nem értett egyet a 2008-as adótörvény-változásokkal. Lapunknak állították, véletlenül történt így, nem jelzés értékű a dolog.

Az összes képviselőnek a fele sem bólintott rá a csomagra. A 386 képviselőből mindössze 182-en nyomták meg az igen gombot, de mivel sokan hiányoztak a szavazásról, a 182 igenező képviselő mégis a többséget jelentette. Nem volt ott a szavazáson 33 fideszes politikus, köztük Orbán Viktor, Kósa Lajos, vagy a költségvetési és pénzügyi bizottság alelnöki posztját betöltő Domokos László. (Orbán az Egyesült Államokban van, a hírek szerint egész héten ott tartózkodik.) Igaz az is, hogy ha nemmel szavaztak volna, akkor sem tudták volna meggátolni az adócsomagot. A szocialisták közül 19-en maradtak távol.

Picit jobb lesz átlagosan keresni

November 15-ig kihirdetik a 2008-as adótörvényeket, így azok januártól hatályba lépnek. Azokkal az átlagmagyar jár a legjobban, mert az adójóváírás szabályait úgy módosítják, hogy a havi bruttó 140 és 200 ezer forint közötti bért keresők zsebében 3-5 ezer forinttal több marad per hó az idei helyzethez képest. Pontosabban: ha valakit idén mondjuk 150 ezer forint bruttó bér illetett meg, és jövőre is 150 ezer forint bruttót fizet neki a munkahelye, ezzel havonta közel 5 ezer forinttal többet fog nettóban hazavinni.

Az átlagkeresettel rendelkezők annak is örülhetnek, meg persze mindenki más is, hogy jövőre valószínűleg nagyobb összegű étkezési utalványt fognak kapni a munkahelyüktől. Emelkedik ugyanis az adómentes étkezési utalvány értékhatára: hideg étkezési utalványnál a mai 5 helyett havi 6 ezer, meleg étkezési utalványnál ennek a duplája lesz adó- és járulékmentes.

Picivel nagyobb összegben iskolakezdési utalványt is juttathatnak a munkavállalóknak a vállalatok, hiszen ennek az adómentes határa is feljebb tolódik. Évente 20 ezer helyett jövőre a minimálbér 30 százaléka, vagyis majdnem 21 ezer forint lesz köztehermentes. A minimálbér 20 százalékáról 30 százalékára növekszik a havonta adó- és járulékmentesen adható munkáltatói hozzájárulás az alkalmazott önkéntes kölcsönös egészség- vagy önsegélyező pénztári tagdíja mellé.

Kis cégek, fejlesszetek!

Azoknak a kisebb cégeknek is kedveznek, akik fejlesztésen vagy munkavállalók felvételén törik a fejüket, mégpedig két ponton. Jövőre már nemcsak 5 millióig, hanem ennek tízszereséig lehet 10 százalékos társasági adókulcs alapján adózni (az afeletti eredményt 16 százalékos normál kulcs sújtja). De csak akkor, ha az így elért 3 millió forintos (az 50 millió forint 6 százaléka) megtakarítást beruházásra, hiteltörlesztésre vagy foglalkoztatásra (pályakezdőt, megváltozott munkaképességűt vagy munkanélkülit vesz fel) fordítja, és megfelel még bizonyos feltételeknek.

A kisebb cégeknek az is jó hír, hogy az úgynevezett fejlesztési tartalék a mai 25-ről 50 százalékra emelkedik. Vagyis az adózás előtti eredménynek nem negyedét, hanem felét - de maximum 500 millió forintot - lehet majd félretenni fejlesztésre.

A törvényszegőkkel szembeni szigort hivatott demonstrálni, hogy a bírságok duplázódnak. A mulasztási bírság magánszemélyek esetében a mai 100 helyett 200 ezer forint, a cégeknél 200 ezer helyett félmillió lehet. De ha be nem jelentett személy dolgozik a vállalkozásnál, vagy nem ad bizonylatot, vagy illegális úton szerzi be az árut, 1 millió forintra büntetheti az APEH.

Talán még egy területen, a helyi adóknál lesz érdemi változás. Egyrészt az, hogy jövőre már nemcsak azoknak a magánszemélyeknek kell fizetniük luxusadót, akiknek 100 millió forint számított érték feletti lakásuk van (mégpedig a 100 millió feletti rész fél százalékát), hanem minden cégnek, gazdálkodó szervezetnek is - kivéve az állami intézményeket.

2009-től aztán az önkormányzatok ha építmény- vagy telekadót akarnak beszedni, már nem szedhetik be ezt a négyzetméter vagy a korrigált forgalmi érték alapján. Hanem csak a számított érték alapján állapíthatják meg az adó alapját és így az adót.

Újrakodifikált áfatörvény

Az Országgyűlés többsége úgy gondolta, legyen teljesen új áfatörvényünk is. Így 2008-tól életbe lép az újrakodifikált áfatörvény.

Ez nem jelenti azt, hogy az áfakulcsok változnának. De valóban életszerű szabályokat alkotnak a csoportos adóalanyiságot választók számára, jelentősen megkönnyítik az áfa-visszaigénylést, uniós jogot sértő passzusokat korrigálnak, 4-ről 5 millióra emelik az alanyi adómentesség határát, szélesebb körre terjesztik ki a fordított áfafizetést. Újdonság lesz, hogy aki sorozat jelleggel ad el legfeljebb kétéves ingatlant (vagyis két éven belül legalább négyet értékesít), annak áfát kell fizetnie a negyediktől kezdve.