Húsz százalék lesz az áfa

Mindkét koalíciós pártnak sikerült keresztülverekednie akaratát a hétvégi egyeztetéseken: a szocialisták elképzeléseinek megfelelően csökken az általános forgalmi adó felső kulcsa, míg az SZDSZ-nek a sávhatárok eltolásával sikerült elérnie a személyi jövedelemadózás terheinek csökkentését. A változások 2006-ban lépnek életbe, vagyis idén nem lesz adóváltozás.

Az áfakulcs 20 százalékra csökkenése miatt csökkeni fog a villamosenergia, benzin, gázolaj ára, az élelmiszerek egyharmada (kávé, édességek, üdítők, ásványvíz) is olcsóbb lesz. Csökkennek az építési költségek, a lakásárak, a tartós fogyaszási cikkek, a telefon és távközlési díjak. Nem lesz olcsóbb azonban az alkohol, cigaretta és gépkocsik ára - előbbieknél a jövedéki adó, utóbbinál a regisztrációs adó miatt.

Az szja-kulcsok maradnak

A személyi jövedelemadózás kulcsai januártól 18 és 36 százalékosak (az eddig 18 és 38 százalék helyett) lesznek, ezzel a változtatással és az adótábla módosításával az átlagkeresetek adóterhelése csökkenni fog - jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Jelenleg évi 1 500 000 forintos keresettől már a 38 százalékos kulcsba tartoznak a jövedelmek, a sávot 50 ezer forinttal emelik, 1 550 000 forintra.

A munkáltató által ma adómentesen adható juttatások együttes összege - az étkezési támogatás és utazási költségtérítés kivételével - a bruttó bér 15 százaléka, maximum évi 500 ezer forint lehet. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári kedvezménye rendszere is átalakul januártól: a befizetett összegek után járó adókedvezményt nem készpénzben kapja meg az adózó, hanem azt az APEH a pénztári számlára utalja.

Jön a kamatadó

A tervek szerint a sávhatárt 2010-ig öt lépcsőben hárommillió forintra emelik. 2007-ben újabb 150 ezer forinttal emelkedik az adótábla sávhatára, vagyis 1,7 millió forint éves jövedelemig 18 százalékos lesz az adókulcs. Ugyancsak 2007-től új elemmel bővül az szja: meghatározott betétösszegen 2007-től felül 10 százalékos adót kell fizetni a kamat és a tőzsdei árfolyamnyereség után.

A sávhatár 2008-ban 1,9 millió, 2009-ben 2,3 millió, míg 2010-ben 3 millió forint, vagyis annak euróban megfelelő összege lesz - közölte Gyurcsány. A miniszterelnök szerint 2009-re lehet azt elérni, hogy a teljes átlagkereset az alsó kulcs szerint adózzon.

Még két évig marad iparűzési adó

Az iparűzési adó marad a jelenlegi formájában, azzal a változással, hogy januártól a nyereségadóalapból levonhatják. Ez az adónem 2008-ban szűnik meg, az azt felváltó helyi adó a jelenlegi 50 százaléka lesz. A fennmaradó részt az önkormányzatoknak a költségvetés kompenzálja majd.

Ha kis- és középvállalkozók megfelelnek bizonyos feltételeknek, akkor a társasági adójuknál az adóalapjuk első 5 millió forintja után a mostani 16 helyett 10 százalék adót kell fizetniük. Ezt azok a vállalkozások vehetik igénybe, amelyek alkalmazottaik után legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, és más adókedvezményt nem vesznek igénybe.

A társadalombiztosítási járulékokhoz egyelőre nem nyúlt a kormány, holott a szakértők szerint a munkavégzés közterhei jelentik az egyik legkomolyabb versenyképességi problémát. A kabinet annyit vállalt, hogy 2007-től három, 2009-tól további két százalékponttal csökkentik a munkáltatók által most fizetett 29 százalékos tb-járulékot. A korábbi döntésnek megfelelően idén novemberében a mai havi 3450 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás összege 1950 forintra csökken, majd 2006 novemberében megszűnik.

Jön a luxusadó

Januártól bevezetnek egy új adónemet is. A luxusadót a 100 millió forintot meghaladó, magántulajdonban lévő lakóingatlanok után kell fizetni, mértéke a 100 millió fölötti érték fél százaléka lesz. Ebből ötmilliárd forint bevételre számítanak, amit az önkormányzatok kapnak meg.

Már korábban bejelentették, hogy januártól egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhót) kell fizetniük azok után, akiket megbízási szerződéssel foglalkoztatnak. Ennek mértéke a megbízási díj 35 százaléka lesz, ami a kormányzati tervek szerint fedezni fogja a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói, egészségbiztosítási, és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, továbbá a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot és magánpénztári tagdíjat is. A konstrukció kedvezőtlenebb ugyan, mint a vállalkozók által választható eva, ám nem köti az egyéni tevékenységet a vállalkozói igazolvány kiváltásához.

Jövőre 300 milliárddal lesz szegényebb az állam

Az általános forgalmi adó felső kulcsának csökkentése 25-ről 20 százalékra a kormány számításai szerint mindössze 166 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételeit. Ez kifejezetten alacsonynak tűnik, hiszen az adóreform-bizottság által készített koncepció szerint egy százalékpontos áfacsökkentés nagyjából 50 milliárd forintos bevételkiesést jelent a költségvetésnek, vagyis öt százalékpontnál 250 milliárd forintról lenne szó. Bár szakértők szerint ebből valamennyi minden bizonnyal visszajön úgynevezett pótlólagos - a kulcscsökkentés miatt felélénkülő forgalomból származó - adóbevételként, a a kormány a 166 milliárdot nem korrigált bevételkiesésként számítja, ami így meglehetősen optimista prognózisnak tűnik.

A kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint az adócsökkentés 2006-ban 300 milliárd forintjába kerül az államnak, vagyis ennyivel több marad a vállalkozások és a családok pénztárcájában. A forgalomnövekedésből és a versenyképesség növekedése miatt azonban a tényleges elmaradt bevétel számítások szerint csak 194 milliárd forint lesz. Az adóreform 2006-2010 között 1080 milliárd forintba kerülne, ennek korrigáló hatásaival is számolva ténylegesen pedig 809 milliárddal lesz kisebb az állami bevétel. Arról, hogy ezt a kiadási oldalon hogyan ellensúlyozzák, egyelőre nem tudni semmit. Holott a kormánynak nemcsak ezt a 194 milliárd forintot kell előteremtenie, hanem azt a további 160-170 milliárdot is, amivel a költségvetési hiányt csökkenteni kell.

Differenciálják a minimálbért

A minimálbérek emelését is bejelentette a kormányfő. Ennek összege a jelenlegi 57 000 forintról 63 000 forintra emelkedik majd, de úgy, hogy egy differenciált, háromszintű minimálbérrendszert vezetnek be. Ennek keretében a középfokú végzettséggel rendelkezők esetében a minimálbér 70 000, míg a felsőfokú végzettségűeké pedig 77 000 forintra növekszik 2006-ban.

Döntés hosszú vajúdás után

A miniszterelnök már az év elején megfogalmazta az adórendszer gyökeres átalakítására vonatkozó elvárását. Még Draskovics Tibor pénzügyminisztersége alatt megalakult egy adóreform-bizottság, amely egyebek mellett a jelentősen átalaktotta volna az szja rendszerét, a kedvezmények zömét megszüntették volna és újra bevezették volna a harmadik adókulcsot. Az iparűzési adót a bizottság három év alatt szüntette volna meg, kiváltására egyebek között az szja 18 százalékos kulcsából befolyó bevételt illetve az értékalapú ingatlanadót javasolták. A bizottság a társasági adóval kapcsolatban két javaslatot fogalmazott meg: egyrészt annak általános csökkentését, mivel az elsősorban nagybefektetők által igénybe vett kedvezmények jelentős része 2007-ben kifut, illetve ennek alternatívájaként egy speciális, a kisvállalkozásokat segítő 10 százalékos kulcs bevezetését ötmillió forintos bevételig.

A kormány június elején döntött az ekho mértékéről. A 35 százalék fedezné a személyi jövedelemadót, a foglalkoztatói, egészségbiztosítási, és nyugdíjbiztosítási járulékot, a tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulékot és magánpénztári tagdíjat.

A kormány a száz lépés programjának keretében adóreformot tervezett. A tervek között szerepelt, hogy az áfa, a személyi jövedelemadó, az eva és a társasági adó kulcsát egységesen 21 százalékosra változtatnák. Az egységes adókulcsot később elvetették, csak a legfelsőbb áfakulcs csökkentése maradt meg ebből. Az Index értesüléseit azonban cáfolta a pénzügyminiszter, egyben el is halasztották az adóreform bejelentését. A koalíciós pártok egyeztetését követően végül pénteken jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy öt évre szóló törvényben szabályozzák az adó- és járulékváltoztatások mértékét.