Eltér az uniós jogtól a magyar áfatörvény

A forgalmi adóról szóló magyar szabályozás megkülönbözteti a lakás és nem lakás céljára használt ingatlanokat. A használt lakások áfamentesen vásárolhatók, az új lakások és valamennyi nem lakáscélú ingatlan - akár új, akár régi - eladása esetén a vevőnek áfát is kell fizetnie.

Ritka, de költséges eltérés

"Van eltérés a magyar áfatörvény és az uniós jog között, de ez csak nagyon speciális esetekben jelentkezik" - mondta az Index kérdésére Földes Balázs, a KPMG adómenedzsere. Az uniós szabályozás értelmében ugyanis valamennyi ingatlanra a hazánkban csak a lakásoknál alkalmazott szabálynak kellene érvényesnek lennie. Vagyis az újonnan épülteket áfával, a használtakat áfamentesen kellene értékesíteni.

A magyar áfatörvény azonban még nem emiatt ütközik az uniós jogba. Ugyanis az EU-előírások azt is kimondják: ha egy adott országnak ettől eltérő szabályai voltak, amikor az uniós jog hatályba lépett - vagy hazánk esetében az EU-csatlakozáskor -, az ettől eltérő szabályok hatályba maradhatnak. Brüsszel még határidőt sem adott, hogy meddig kell az áfaszabályozást módosítani, így addig maradhat a magyar áfatörvény, amíg ezt felülíró uniós határozat nem születik.

Az uniós előírás szerint azonban ebben az esetben is biztosítani kellene a hazai áfatörvényben azt a lehetőséget, hogy ha a használt ingatlant értékesítőjének semmilyen áfalevonási joga nem volt az ingatlan megszerzésekor, akkor azt áfamentesen adhassa el. Vagyis ha áfamentes tevékenységet folytató vállalkozás vesz, majd elad egy ingatlant egy szintén áfamentes tevékenységet folytató cégnek, akkor ebben az esetben nem szabadna a vételárat forgalmi adóval terhelni.

Az állam minden eladásnál jól jár

Erre azonban a magyar áfatörvény nem biztosít lehetőséget, így valóban eltér az EU-s jogtól - mondja Földes Balázs. A hiányosság a gazdasági szereplők viszonylag szűk körét érinti, hiszen a jelentősebb gazdasági tevékenységek közül a pénzügyi, a postai és az egészségügyi szolgáltatást nem terheli forgalmi adó. A KPMG-nél egy olyan eset volt, amikor egy egészségügyi szolgáltató egy másik egészségügyi vállalkozásnak értékesített egy ingatlant, és a vevőnek meg kellett fizetnie a vételár után a forgalmi adót, ami egy egymilliárdos épületnek 250 millió forint. Vagyis a hiba ritkán fordul elő, de az üzleti szereplők számára roppant költséges.

Ha ez az ingatlan később újból gazdát cserél, és a vevő ismét áfamentes tevékenységet folytató cég - ami főként egészségügyi létesítmények esetén valószínű -, akkor az állam minden alkalommal hozzájut a vételár után fizetendő áfához, ami később sem a vevő, sem az eladó nem tud visszaigényelni. Így négy-öt adásvétellel az állam a teljes épület értékével megegyező áfabevételre tehet szert.

A KPMG a már említett ügyben a pénzügyminisztériumhoz fordult. A szaktárca azonban "nem tudott érdemben reagálni, szerintük nincs uniós jogot sértő szabály" - mondta Földes Balázs.