További Magyar cikkek
A szakértők véleménye egyhangú volt: miközben a kormány árkommandót tervezett annak biztosítására, hogy a kereskedelem ténylegesen átengedje az adócsökkentéssel elérhető árcsökkentést a választóknak/fogyasztóknak, sorra jelezték, hogy a költségvetés nem mondhat le ekkora - több száz milliárdos - bevételről, ha nem csökkentik érdemben a kiadásokat. A választások után ezt már a kormány is így látta: az Új egyensúly nevű megszorító csomag egyik legfontosabb eleme a 15 százalékos áfakulcs emelése volt. Az öt százalékpontos emelés egyfelől mintegy 230 milliárd forintos éves többletbevételt garantál a számítások szerint, másfelől egységesíti az áfakulcsot - hangzott az indoklás.
A kormány meghajolt a szakszervezetek előtt?
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkavállalói oldal már korábban jelezte, hogy az egységesített helyett egy mindkét kulcsot érintő, de kisebb mértékű emelést támogatnának. A kormány részéről előbb a megfontolásra, majd kedden, az újabb OÉT ülésen Katona Tamástól elfogadásra vonatkozó nyilatkozat hangzott el. A Pénzügyminisztérium államtitkára a keddi ülésen azt mondta: "A kormány elfogadja, hogy a 15 százalékos áfakulcs 17, a 20 százalékos 23 százalékra emelkedjen." A kijelentésen utóbb finomított a tárca. Közleményben úgy fogalmaznak, a kormány nyitott minden javaslatra, "amely összességében ugyanolyan mértékben járul hozzá az egyensúly javításához, mint a tervezett intézkedések, de jobban kielégíti a szociális partnerek igényeit, szolgálja az igazságosság szempontjait". A közlemény szerint Katona Tamás ennek szellemében foglalt állást az OÉT ülésén.
Megkérdeztük
Az Index tényként kezelte a reggeli bejelentés nyomán az újabb módosítást, és szakértőket kért annak értékelésére. Palócz Éva, a Kopint Datorg kutatási vezérigazgató-helyettese, Földes Balázs, a KPMG adómenedzsere és Erdős Szabolcs, az Ecostat elemzője egyaránt úgy vélte, az újabb fordulatnak bár vannak pozitívumai, a kiszámíthatóságot, a cégek tervezését semmiképpen nem segíti.
A költségvetés egyértelműen akkor járt volna a legjobban, ha érvényben marad a 25 százalékos áfakulcs - mondta az Indexnek Palócz Éva. Ugyanakkor a 17 és 23 százalékos kulcsokból valamivel több bevétele lesz a büdzsének, mint az egységes 20 százalékos kulcsból lett volna, különösen, ha azzal a néhány tízmilliárddal is számolunk, ami a költségvetési intézmények kiadásainál jelentkezik. Ezek zöme ugyanis a felső kulcs alá tartozik, így a tervezett kiadási keret nagyobb része folyik vissza (20 helyett 23 százaléka) az államkasszába.
Pontos kalkulációkkal alighanem csak a PM rendelkezik, Erdős Szabolcs szerint viszont inkább arra lehet számítani, hogy a 15 százalékos kulcs 20 százalékra emelésétől várt évi 230 milliárd forintos pluszbevételénél kevesebb folyik be a 17 és 23 százalékos kulcsok révén. A szakértőnek az Index kérésére végzett modellszámításai minimális eltérést mutattak. Az infláció - az eredeti tervezet 1,6 százalékpontos többletpénzromlást okozott volna - esetében viszont biztosan kedvezőtlen a fordulat: ha csak néhány tizeddel is, de ennél magasabb lehet az új verzió inflációs nyomása.
A szegényeknek jobb, a vállalkozóknak rosszabb
Mindkét kulcs emelése révén a szegényebb rétegek jobban járnak - emelte ki az Indexnek Palócz Éva. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők fogyasztásában ugyanis magasabb arányt képviselnek azok az alapvető, napi fogyasztási cikkek - élelmiszerek -, amelyek az alacsonyabb kulcsba tartoznak. Azaz ha ez a kulcs kevésbé emelkedik, az ő fogyasztói kosaruk kevésbé drágul.
A befektetők, az üzleti szféra számára nem az áfa mértéke, hanem tervezhetősége az elsődleges kérdés - hangsúlyozta az Indexnek Földes Balázs, hozzátéve, hogy a kiskereskedelmi szektorban közvetlenül is jelentős hatással bírhat a forgalomra, az árképzésre az áfa. Ami viszont a teljes vállalkozói kört érinti: az átállásra nagyon kevés idő marad szeptember 1-jéig, aki pedig esetleg a korábbi bejelentés nyomán már elkezdett tervezni, eldobhatja számításait. Most ráadásul abban sem lehet biztos, hogy a ma bejelentett változat véglegesnek tekinthető. A modern számítógépek és pénztárgépek korábban inkább csak pszichésen jelentkező, de nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a 17 és 23 százalékos kulcsokkal lényegesen nehezebb számolni, mint akár a 15, 20 vagy 25 százalékos kulcsokkal - tette még hozzá a szakértő.
Mi lesz az evával?
Az áfakulcsok emelése kapcsán az evázók azok, akik egyértelműen örülhetnek - már ha marad a törvényjavaslatban most szereplő, szeptembertől hatályba lépő 25 százalékos új evakulcs. Az Index ezzel kapcsolatos kérdésére a Pénzügyminisztériumban mindössze annyi választ adtak, "nincs döntés a kérdésben". Az evásoknak az áfa emelés azért kedvez, mert az adóalap esetükben a bruttó bevétel. Azaz: minél nagyobb része ennek áfa, annál nagyobb részben az áfa adja az általuk befizetendő adót is - tavaly év végéig az evás vállalkozások a nettó számlaérték feletti nyereséget könyvelhettek el, "automatikus áfa-visszatérítésre" voltak jogosultak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
