Nem járna érezhető hatással az, ha két vagy három lépésben jutnánk el a kétkulcsos áfarendszerhez, illetve csupán kisebb mértékű - két-három százalékpontos - csökkentés következne - véli Földes Balázs, a KPMG adószakértője. Amennyiben 23 vagy 22 százalékra mérsékelnék a normál kulcsot, nem valószínű, hogy az gazdaságfehérítő vagy forgalomterelő hatással járna. A könyváfa 12-ről 5 százalékra való csökkentése sem jelent meg gyakorlatilag az árakban - emlékeztetett Földes.
Oszkó szerint egy valóban érezhető kulcscsökkentés a tartós fogyasztási cikkek esetében növelhetné a belföldi forgalmat a határ menti külföldi kereslet hátrányára; míg az élelmiszereknél az emelés nem okozna komoly forgalom-visszaesést, mivel abból nem lehet nagy tömeget külföldről (az áfát ott megfizetve) behozni. Az alacsonyabb áfakulcs emellett javítaná a belpiacra értékesítők versenyképességét, amely főként a kis- és középvállalkozások körében jelentkezne.
Az áfamódosítás költségvetési hatása a szakértők szerint egy 20 vagy 21 százalékos normál kulcs és 5-10 százalékos kedvezményes kulcs esetén lenne nullszaldós, 22 százalékos normál kulcs mellett már jól járna a büdzsé. Földes úgy véli, hogy az áfarendszer módosításával kapcsolatban az egyszeri inflációs hatás kevésbé veszélyezteti a konvergenciaprogram teljesíthetőségét, inkább a költségvetési egyenlegre gyakorolt hatás okozhat gondot. Korábban megjelent számítások szerint a normál kulcs minden egyszázalékos mérséklése 45 milliárd forintos kiesést okozhat a büdzsében.