Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Ezt támasztják alá a KSH által frissen nyilvánosságra hozott kedvező második negyedéves adatok (ezek szerint a második negyedévben 33,8 százalékkal bővült a szektor teljesítménye) és az azóta eltelt időben a kalászos gabonák terméseredménye és a kukorica kilátásai is. Egy tragikusan esős ősz még ronthatna a kukorica terméshozamán, ez azonban valószínűtlen.
Szabó szerint bár az idei nem lesz rekordév a mezőgazdaságban, azért meglehetősen jó eredményeket hoz még úgy is, hogy az állattenyésztés teljesítménye gyakorlatilag nem változott. A növekedést elsősorban a gabonafélék, az olajos növények és a gyümölcsfélék jó hozamai, illetve áremelkedése alapozza meg, túlzott örömre azonban nincs ok, mert javarészt a tavaly kiesett termés pótlásáról van szó.
A mezőgazdaság az ország bruttó hazai termékéhez 4 százalékkal járul hozzá (vagyis a GDP 4 százalékát az agrárium állítja elő), éves szinten így mintegy egy százalék pluszt hozhat az országos GDP-növekedési rátában az, ha a szektor 25 százalékkal bővül idén. (Vagyis ezt azt is jelenti, hogy a 2,4-2,6 százalékra várt idei országos gazdasági növekedési ütem csak 1,4-1,6 százalék lenne a mezőgazdaság kiugróan jó teljesítménye nélkül.) Jövőre azonban, miután nagyobb bővülésre a szektorban nem lehet számítani, az idei magasabb bázis miatt már csak kisebb növekedés várható.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
