További Magyar cikkek
A jó közlekedés és a központi elhelyezkedés a legfontosabb az albérletet keresők körében, a bérbe vevők döntő többségénél alapelvárás a metró valamelyik állomásának, vagy a 4-6-os villamosvonal egyik megállójának a közelsége. A többség a 60-80 ezer forint között kínált ingatlanokból választ, ezért a pénzért általában már a város központjában tűrhető lakásokat lehet kivenni, bár mindig akadnak meglepetések. A bérbe adáskor szinte kötelező elemnek számít a kéthavi kaucíó.
A hajdani klasszikus, főbérlős lakásokat ma már igyekeznek elkerülni a bérlők, ilyen megoldást csak azok választanak, akik 20-30 ezer forintot tudnak csak erre szánni, de ebben az esetben is inkább ismerősökkel társulnak, bízva a jó hangulatban. A kereslet drasztikus csökkenésének köszönhetően a főbérlős lakások tulajdonosai sokkal megengedőbbek, ma már szóba sem kerül, hogy ne lehetne ismerősöket felvinni a lakásba.
Rossz hírű kerületek
Erősen ódzkodik ugyanakkor a bérlők többsége bizonyos városrészektől: a VIII. kerületben lévő ingatlanokat sokan megnézni sem akarják, azonban a helyszínen sokszor pozitívan csalódnak, a kerület jó állapotban lévő részein (például a Szentkirályi utcában és környékén) gyakran kötnek üzletet.
Más a helyzet a kerület hirhedt belső részein, itt időnként ha ki is megy a bérlő megnézni a lakást, már az utcán vagy a ház előtt tapasztaltak gyors távozásra késztetik. Az ilyen jellegű lakások egy része könnyen felismerhető a hirdetési újságból is, a legtöbbet "Blaha Lujza tértől néhány percre" jeligével próbálják reklámozni. Szintén nehezebb kiadni a külső kerületekben lévő nagy lakásokat, rosszabb állapotú családi házakat.
Külföldiek a belvárosban
Fontos piacot jelentenek a tulajdonosok számára az itt tanuló külföldi diákok, ők általában a 80-120 ezer forintos kategóriában nézelődnek, társulva. Velük kapcsolatban érdekesség, hogy a városnak arra az oldalára szeretnek költözni, ahol a felsőoktatási intézmény található: az ELTE-n vagy a SOTE-n tanuló diákok szinte egyáltalán nem hajlandóak a budai oldalra költözni, ugyanez igaz fordítva a BME-n tanuló külföldiekre.
A piacon a norvég, svéd, ír, angol, izraeli és német állampolgárságú diákok fordulnak elő a legnagyobb számban, de jelentős számban vannak jelen a déli területekről érkezők is. Mindezek mellett leginkább a VI. kerület keresett körükben.
Mit és mennyiért?
A külső városrészeken 50 ezer forint környékén még egy kicsit válogatni is lehet, sőt jobb környékeken sem lehetetlen kifogni ilyen lakást, azonban ez manapság már inkább szerencse kérdése. A viszonylag jó helyeken lévő kiadó lakások ára - állapottól és a tulajdonos vérmérsékletétől függően - 60-90 ezer forint között alakul.
A finanszírozással kapcsolatban - különösen, ha egyetemista általi bérlésről van szó - érdemes előre gondolkodni: megfelelő befektetési lehetőség választása esetén a bérleti díj nagy része vagy egésze a hozamból finanszírozható, így nem a családi kasszát terheli, hívja fel a figyelmet Csedő Zoltán, a Duna House pénzügyi tervezési üzletágának vezetője.
Nőnek az igények
Mind a bérlők, mind a bérbe adók igényei nőttek az elmúlt évek alatt: ma már lakásnak csak jóindulattal nevezhető helyiségeket nem lehet kiadni, a leendő lakók inkább társulnak. A bútorozottságnál időnként ennek megléte csak ront a kiadási esélyeken, a szedett-vedett ócska bútorokat jobb eltávolítani a lakásból, és bútorozatlanként hirdetni. Az internetlehetőség ma már szinte alapkövetelmény.
Válogatósabbak a bérbe adók is, sokan sokféle kikötéssel élnek: egyeseknél kevésbé népszerűek a keletről vagy afrikai országokból érkező külföldiek, sokan a háziállatokat nem tolerálják, de van, aki gyerekeseknek nem adná ki a lakását semmi pénzért. A dohányzás témaköre is érdekes lehet, azonban itt gyorsan meg szokott születni a kompromisszumos megoldás.
Fontos a papír!
Beköltözés előtt érdemes odafigyelni a szerződésre - ennek a folyamatnak az első eleme, hogy egyáltalán legyen szerződés -, valamint előre tisztázni a közművek és egyéb szolgáltatások használatának térítését. A piacon több megoldás is elterjedt, van, aki kötelezővé teszi a közművek átírását a bérlő nevére, más viszont nem menne bele ebbe a megoldásba. Egy több éve lakáskiadással foglalkozó tulajdonos szerint érdemes időnként benézni a lakásba: tapasztalata szerint már az előszobában állva tudni lehet, ha probléma van. Mindemellett a bérlők nem veszik jó néven, ha a tulajdonos sokszor odajár, ezért érdemes a látogatások időpontjában előre megegyezni.
A tapasztalatok szerint a bérbe vehető lakások 80-90 százalékát továbbra is a számlaadás mellőzésével adják ki, bár cégek esetén kifejezetten ragaszkodnak a számlához. Gondot jelenthet a problémás bérlő eltávolítása: a hivatalos keretek betartásával ez hónapokba is telhet, különösen, ha gyerekek is vannak a bérlők között, ezért sokan egyéni módszerekhez folyamodnak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
