Könnyen újabb brüsszeli kört futhat a magyar kormány, ha egyes energiacégek - ahogyan várható - megtámadják a gazdasági és a pénzügyi tárca közös, egyelőre csak tervezett rendeletét. A jogszabályt előkészítő GKM szerint azonban alaptalanul: a tárca álláspontja az, hogy csak a terhek egységesítéséről van szó, az eddig az energiakivitelt indokolatlanul könnyítő hézagot tömködik be.
Az árampiaci liberalizáció ténylegesen a jövő héten indul: csütörtökön tartja az MVM az első áramaukciót, ahol a szolgáltatók már egymással versenyezve vásárolhatnak. A felkínált 9 terawattórás mennyiség az éves kapacitás mintegy harmada. Nem mindegy azonban, hova is kerül az áram. A délszláv térségben ma mintegy 20-25 euróval magasabb a megwattonkénti ár, mint nálunk. Azaz bőven megéri a magyar áramot exportálni. Ha azonban ez nagy mennyiségben történik, az már ellátásbiztonsági kérdéseket vet fel.
Az Index információi szerint a fenti logika vezette a GKM-et, amikor előkészítették az új rendeletet. Úgy tudjuk, Kóka János péntek reggel, még mielőtt Berlinbe indult volna, aláírta a tervezetet, amelyet még Veres János pénzügyminiszternek is szignálnia kell a hatályba lépéshez. Noha az árampiaci liberalizáció ügyében a koalíciós pártok többször is ütköztek, GKM-s forrásunk szerint ebben a kérdésben nem számítanak arra, hogy Veres János nem írja alá a rendeletet.
Az új szabályozás azon túlmenően, hogy rendezi az MVM által szervezett aukció kereteit, és mint ilyen, a jövő hét csütörtöki első árverésre elvileg életbe kell lépjen, a jövőben a fogyasztók helyett a kereskedőkre terheli a rendszer fenntartási díját. Ezt a fogyasztók közvetett úton eddig is megfizették, így számukra a változás sem a számla tartalmában, sem összegében nem hoz újat. Eddig azonban a nem hazai fogyasztókhoz menő áram után a kereskedőknek így nem kellett fizetniük, azaz az itthoni piaci árhoz képest olcsóbban tudtak exportálni. Márpedig igény van.
Az árkülönbözet indukálta exportot iktatná most ki a GKM azzal, hogy 20 eurós megawattonkénti díjat terhel egységesen minden kereskedőre. A díj vonatkozna az átmenő, például a Szlovákiában vett és Szerbiában eladott, Magyarországon keresztül vitt áramra is.