További Magyar cikkek
Javuljanak a versenyképesség és a fenntartható fejlődés külső és belső feltételei – ezt nevezte a 15 pontos téziscsomaggal kapcsolatos legfontosabb elvárásnak az Állami Számvevőszék. Kovács Árpád ÁSZ-elnök szerint a számvevőszék a javaslat elkészítésével bevitte a kályhát a tánciskolába, azonban ő nem a tánctanár, de még csak nem is a zongorista.
A számvevőszéki elnök ezzel arra utalt, hogy a javaslatcsomagjukról, az abban foglaltak megvalósításához szükséges szabályozók módosításáról, az államháztartás egészének átalakításához szükséges új jogszabályok megalkotásáról a kormánynak és végső soron a parlamentnek kell döntenie. A Kovács Árpád által pénzügyi csontváznak is nevezett tézisekkel kapcsolatos szakmai viták megkezdődtek, az ÁSZ szerint a pénzügyminisztérium és a Draskovics Tibor vezette államreform-bizottság is el tudja azt fogadni kiindulási bázisként.
Egyetlen kérdés van, amiben eltérő vélemények vannak a szakemberek között. Ez az, hogy az állami feladatok milyen mértékben határozhatók meg, és azokat hogyan lehet hosszabb távon stabilizálni, mondta Kovács Árpád. Vannak, akik szerint az állami feladat az, amit az adott évben, az adott költségvetésben annak tartanak, míg az ÁSZ azt szorgalmazza, hogy a szabályozás artikuláltabb és több évre előre tekintő legyen.
Közbizalom, kiszámíthatóság, átláthatóság
A számvevőszék abból indul ki a tézisalkotásnál, hogy a magyar gazdaság versenyképessége "jelentős mértékben a közintézmények kapacitásától és működésük minőségétől függ". A közpénzeket az eddiginél szélesebb értelemben definiálnák, közpénznek tekintve miinden közjogi bevételt, közszolgáltatáshoz történő hozzájárulást, továbbá "az állami vagyon pénzeszközben megtestesülő részét és minden vagyonhasznosításból származó bevételt".
Az ÁSZ szerint az intézményi reformok sikeréhez ezért nem elég a közszektor gazdálkodási feltételeit korszerűsíteni – bár ez elengedhetetlen feltétele a sikeres reformnak –, hanem szükség van a közbizalom helyreállítására, az alapintézmények kiszámíthatóságának biztosítására, a költségvetési felelősség kikényszerítésére, az átlátható gazdálkodásra.
Akár az alkotmányt is módosítanák
Az ÁSZ törvényben vagy akár az alkotmányban rögzítené a közpénzekkel való gazdálkodás elveit, és a szabályozást öt blokkra osztaná: költségvetés-készítés és zárszámadás, információgazdálkodás és pénzügyi menedzsment, a költségvetési szervezetek státuszának tisztázása, a költségvetési felelősség és egyensúly rendszere, a közvagyonnal történő gazdálkodás. A számvevőszék a nyilvánosság és ellenőrizhetőség érdekében azt javasolja, hogy a folyó kiadások mellett hozzák nyilvánosságra a pénzügyi kötelezettségvállalásokat, determinációkat is. Szintén törvényben vagy alkotmányban rögzítené a számvevőszék, hogy közfeladatot csak törvény rendelhet el.
Az új szabályozás szerint az államháztartás tagozódása egyszerűbb lenne a mainál. A mostani két szint (központi, helyi) és négy alrendszer (központi költségvetés, társadalombiztosítási alapok, elkülönített állami pénzalapok, önkormányzatok) helyett csak központi és helyi szintet határozna meg. Az ÁSZ emellett felül is vizsgálná, hogy indokolt-e egyes állami pénzalapok önállósága. A kiszámíthatóságot szolgálná az az ÁSZ szerint megfontolandó ötlet, hogy új közpénzügyi szabályok, köztük új adónemek bevezetése esetén legalább egy év felkészülési idő legyen a törvények kihirdetés és hatályba léptetése között.
Felelősség retorziókkal
Az új szabályozásnak az egyik tézis szerint biztosítania kell az országgyűlés és a képviselő-testületek költségvetési jogának gyakorlását, valamint a költségvetési felelősséget. Ez utóbbival kapcsolatban nemcsak a közpénzekkel való gazdálkodás általános elveit mondanák ki, hanem konkrét rendelkezések megfogalmazását is szükségesnek tartanák. Ebben az esetben ugyanis az ÁSZ szerint "a nyilvánosság, a teljesség vagy a valódiság szabályait szándékosan vagy gondatlanságból megszegők esetében is értelmezhető válik" a munkajogi mellett a büntetőjogi felelősség is.
Kovács Árpád a büntetőjogi felelősség kapcsán ugyanakkor hangsúlyozta: nem a konkrét retorziókat tartja fontosnak, hanem azt, hogy a költségvetés rendszere kilengésektől mentesen, megbízhatóan és kiszámíthatóan működjön. Ezért a felelősség szerinte nemcsak büntetőjogi kérdéseket vet fel, hanem a gazdálkodási retorziókról is gondoskodni kell, hogy a rosszul menedzselt összeg egy korrekciós mechanizmuson keresztül visszakerüljön a költségvetésbe.
Új költségvetési tervezés 2009-től
A számvevőszéki tézisek szerint az államháztartás jelenlegi helyzetében – amikor 2003 óta évente 1000 milliárd forinttal nő az államadósság – "a költségvetési egyensúly és a pénzügyi stabilitás kihívásai kerülnek előtérbe". Az ÁSZ ennek érdekében, külföldi tapasztalatok alapján szabályalapú költségvetés bevezetését, és a költségvetésért felelős, független intézmény – például egy költségvetési hivatal – létrehozását tartja indokoltnak.
Mivel a konvergenciaprogram meghatározza a közszektor egészére vonatkozó egyensúlyi követelményeket, a számvevőszék törvényben rögzítené az államháztartás egyes szintjeire vonatkozó, az egyensúlyt biztosító szabályokat. Kovács Árpád szerint a téziseik elfogadása esetén esély van arra, hogy 2009-ben vagy 2010-ben már más pályán készüljön a büdzsé, előtérbe kerüljön a szabályalapú költségvetés-készítés.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
