Kovács Árpád: Fejetlenül alakították át az államigazgatást

2008.06.10. 15:01
A közintézmények átalakulása Magyarországon túlságosan átpolitizált. Ez nemcsak a közszférát érintő reformok területén tapasztalható, hanem a költségvetés kidolgozásának folyamatában is – Kovács Árpád számvevőszéki elnök erről egy könyvbemutatón beszélt kedden. A Gazdasági kormányzás című kötet azzal is foglalkozik, hogy mit hozott a magyar gazdaság életében az uniós tagság.

A közintézmények átalakulása Magyarországon túlságosan átpolitizált, ez nemcsak a közszférát érintő reformok területén tapasztalható, hanem a költségvetés kidolgozásának folyamatában is – mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Gazdasági kormányzás című könyv bemutatóján. A szakkönyv két szerzője Bod Péter Ákos volt ipari miniszter és jegybankelnök, valamint Báger Gusztáv, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének jelenlegi főigazgatója.

A jó kormányzási modellt úgy kell kialakítani Magyarországon, hogy illeszkedjen a nemzetközi trendekhez, és harmonizáljon az Európai Unió normáival is, egyben jól szolgálja a magyar gazdaság versenyképességének javulását, mondta Kovács Árpád. A számvevőszéki elnök szerint olyan országban hosszabb távon nem lehet jó a reálgazdaság, ahol az államháztartás nem működik megfelelően.

Az államigazgatásban tapasztalt átalakításokról megjegyezte: a költségvetési intézmények száma ugyan egynegyedével csökkent, ám az átalakítások során hiányzott a tervezés, emiatt nem vizsgálták felül az állami feladatok körét, terjedelmét, a finanszírozás forrásait. Mivel az átalakítás során a lépések nem mindenkor épültek egymásra, nem zárható ki a visszarendeződés lehetősége.

A szerzők közül Bod Péter Ákos, aki jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, elmondta: külön fejezet foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mit hozott a magyar gazdaság életében az uniós tagság. A szerzők egybecsengő tanulságként állapítják meg, emelte ki, hogy az EU-tagság alapvetően nem változtatta meg a magyar gazdasági kormányzást. Néhol viszont javított rajta, elsősorban ott, ahol az unió centralizálja döntéseit; ilyen területnek említette Bod Péter Ákos a versenypolitikát.

Aláhúzta: a szociális, illetve jóléti kérdésekben azonban megmaradt a nemzetállamok felelőssége, függetlensége, így egyáltalán nem mindegy, milyen egy adott ország belső gazdasági kormányzása. Rámutatott: a gazdasági kormányzást tekintve azok az intézmények, területek mondhatók egyértelműen sikeresnek, "amelyek távol vannak a politikától". A professzor ide sorolta Magyarországon az ÁSZ tevékenységét, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank működését.

A könyv alkotói szerint az egyes új közigazgatási modellek, például a PPP-konstrukció, csak akkor sikeresek, ha előzőleg már egy jól működő közigazgatás volt az országban. Báger Gusztáv végül arról szólt, hogy különböző negatív politikai beidegzésektől nem ártana már elszakadni, szükség volna például a kormányzaton belül egy tervezési központ felállítására. Ez a centrum a hosszú távú célokból kiindulva vázolná fel tételesen az oda vezető, összehangolt kormányzati lépéseket a közintézmények számára.