Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Hódító magyarok

2007.05.11. 17:05
A magyar tőkekivitelt az elmúlt években dinamikus fejlődés jellemzi a régióban egyedülálló módon – állapították meg Magyar Atlanti Tanács konferenciáján. Magyarország tőkekivitelének 80 százalékát 10-15 olyan nagyvállalat adja, mint a MOL, az OTP, a TriGránit, a Richter Gedeon, az Egis, a Graphisoft és a Danubius. A célországok között elsősorban Oroszország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Ukrajna szerepel.

A magyar vállalatok olykor tőkekivitellel járó terjeszkedése a világ legnagyobb fejlődő piacain, például Indiában, Kínában és Oroszországban gyorsíthatják a magyar gazdasági növekedést is, mert gyakran az export lehetőségek bővülésével járnak – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a Magyar Atlanti Tanács pénteki budapesti konferenciáján.

A pénzügyminiszter által ismertetett adatok szerint a kiáramló magyar működő tőke összege a 2003. évi 1,4 milliárd euró után, 2004-ben 0,8 milliárd, 2005-2006-ban pedig egyaránt 2,1 milliárd euró volt. Veres János hozzáfűzte azt is, hogy nemcsak magyar vállalatok szerepelnek a tőkeexportőrök között, hanem olyan multinacionális társaságok is, amelyeknek központja nem Magyarországon van, de regionális terjeszkedésüket Magyarországról irányítják.

A nagyok mennek külföldre

Hardy Ilona, a szervezet alelnöke, a konferencia házigazdája rámutatott: a tőkekivitel növekedése hazánk integrálódását jelzi az európai és a térségbeli országok körébe annak ellenére, hogy a tőkeexport egyelőre töredéke a tőkeimportnak. Magyarország az első a közép-kelet-európai térségben, ahol megindult a tőkeexport dinamikus fejlődése. Magyarország tőkekivitelének 80 százalékát 10-15 olyan nagyvállalat adja, mint a MOL, az OTP, a TriGránit, a Richter Gedeon, az Egis, a Graphisoft és a Danubius. A célországok között elsősorban Oroszország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Ukrajna szerepel. Nagyon fontos leszögezni, hogy a tőkekivitelt jellemzően nem magyarországi beruházások helyett választják a nagyvállalatok.

A legfontosabb hajtóerő a piacszerzés, hiszen Magyarországon növekedési korlátokba ütköznek, újabb piacokat és profitbővülést külhoni terjeszkedéssel tudnak csak elérni. Emellett természetesen a költségcsökkentés is többnyire jelentős motivációként jelentkezik.

Részvényt is vesznek

Simor András megállapította, hogy a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelembevétel növekedése következtében már középtávon is érződnek kedvező hatások: mérséklődik a folyó fizetési mérleg hiánya, így csökken a gazdaság külső finanszírozási igénye. A Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolt arról, hogy 2005-2006-ban számottevően növekedett a magyar intézményi befektetők külföldi, portfólió jellegű részvényvásárlása. Az MNB elnöke szerint 2007-2008-ban a választható nyugdíjpénztári portfóliós rendszer bevezetésének hatására ez a tendencia tovább erősödhet, 2007-2009 között éves átlagban akár a GDP 0,7 százalékával emelkedhet a portfólió jellegű részvénykiáramlás. Simor András középtávon a nem adóssággeneráló tőkekiáramlás és a jövedelem-bevétel növekedésére számít.