Bernadett
-2 °C
4 °C

Hódító magyarok

2007.05.11. 17:05
A magyar tőkekivitelt az elmúlt években dinamikus fejlődés jellemzi a régióban egyedülálló módon – állapították meg Magyar Atlanti Tanács konferenciáján. Magyarország tőkekivitelének 80 százalékát 10-15 olyan nagyvállalat adja, mint a MOL, az OTP, a TriGránit, a Richter Gedeon, az Egis, a Graphisoft és a Danubius. A célországok között elsősorban Oroszország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Ukrajna szerepel.

A magyar vállalatok olykor tőkekivitellel járó terjeszkedése a világ legnagyobb fejlődő piacain, például Indiában, Kínában és Oroszországban gyorsíthatják a magyar gazdasági növekedést is, mert gyakran az export lehetőségek bővülésével járnak – jelentette ki Veres János pénzügyminiszter a Magyar Atlanti Tanács pénteki budapesti konferenciáján.

A pénzügyminiszter által ismertetett adatok szerint a kiáramló magyar működő tőke összege a 2003. évi 1,4 milliárd euró után, 2004-ben 0,8 milliárd, 2005-2006-ban pedig egyaránt 2,1 milliárd euró volt. Veres János hozzáfűzte azt is, hogy nemcsak magyar vállalatok szerepelnek a tőkeexportőrök között, hanem olyan multinacionális társaságok is, amelyeknek központja nem Magyarországon van, de regionális terjeszkedésüket Magyarországról irányítják.

A nagyok mennek külföldre

Hardy Ilona, a szervezet alelnöke, a konferencia házigazdája rámutatott: a tőkekivitel növekedése hazánk integrálódását jelzi az európai és a térségbeli országok körébe annak ellenére, hogy a tőkeexport egyelőre töredéke a tőkeimportnak. Magyarország az első a közép-kelet-európai térségben, ahol megindult a tőkeexport dinamikus fejlődése. Magyarország tőkekivitelének 80 százalékát 10-15 olyan nagyvállalat adja, mint a MOL, az OTP, a TriGránit, a Richter Gedeon, az Egis, a Graphisoft és a Danubius. A célországok között elsősorban Oroszország, Románia, Bulgária, Szlovákia, Horvátország és Ukrajna szerepel. Nagyon fontos leszögezni, hogy a tőkekivitelt jellemzően nem magyarországi beruházások helyett választják a nagyvállalatok.

A legfontosabb hajtóerő a piacszerzés, hiszen Magyarországon növekedési korlátokba ütköznek, újabb piacokat és profitbővülést külhoni terjeszkedéssel tudnak csak elérni. Emellett természetesen a költségcsökkentés is többnyire jelentős motivációként jelentkezik.

Részvényt is vesznek

Simor András megállapította, hogy a közvetlen tőkebefektetésekhez kapcsolódó jövedelembevétel növekedése következtében már középtávon is érződnek kedvező hatások: mérséklődik a folyó fizetési mérleg hiánya, így csökken a gazdaság külső finanszírozási igénye. A Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolt arról, hogy 2005-2006-ban számottevően növekedett a magyar intézményi befektetők külföldi, portfólió jellegű részvényvásárlása. Az MNB elnöke szerint 2007-2008-ban a választható nyugdíjpénztári portfóliós rendszer bevezetésének hatására ez a tendencia tovább erősödhet, 2007-2009 között éves átlagban akár a GDP 0,7 százalékával emelkedhet a portfólió jellegű részvénykiáramlás. Simor András középtávon a nem adóssággeneráló tőkekiáramlás és a jövedelem-bevétel növekedésére számít.