Reptérprivatizáció: kit érdekel?

A dolgozók tájékoztatásának elmaradása miatt a bíróságon a reptér privatizációjára kiírt privatizációs pályázat érvénytelenítését követelő üzemi tanács egyelőre nem tudja, nyert-e vagy sem. Kovács Zoltán, a Budapest Airport Rt. üzemi tanácsának elnöke elmondta: egyelőre nem tudott bemenni a bíróságra, így semmilyen hivatalos információja nincs a jogerős döntésről. A beperelt munkáltatótól, a Budapest Airport-tól ugyanakkor azt a felvilágosítást kapta: a reptér képviselőinek a bíróságon nem sikerült megtudniuk az eredményt.

Noha elvileg a Fővárosi Bíróságon a kezelő irodában elvileg mindkét fél megtudhatja a csütörtökön megszületett döntést, melyet az érdekeltek - akár ilyen módon történő tájékoztatásáig a bíróság nem is hoz nyilvánosságra - az eljárásban alperesként szereplő Budapest Airport képviselői a reptér kommunikációs irodájának közlése szerint semmilyen információt nem kaptak. Fórika Ibolya szóvivő az Indexnek azt mondta: a hivatalos reakciókkal mindenképpen meg várnák a bíróság nyolc napon belülre ígért, írásba foglalt döntését és indoklását, de egyelőre valóban azt sem tudják, hogy a jogerős végzés megerősítette-e az elsőfokú döntést. Ugyanezt mondta Oravezc Péter, az ÁPV rt. szóvivője is.

Elsőfokon bukott a reptér

A munkaügyi bíróság elsőfokú döntése helyt adott a munkavállalók panaszának, és a tájékoztatás elmaradása miatt érvénytelennek minősítette a már folyamatban levő, és 400 milliárd forinttal kecsegtető privatizációt meghirdető pályázatot. Az ÁPV Rt. az ügyet akkor úgy kommentálta: a tranzakció leállítását nem tartják szükségesnek, bíznak abban, hogy a reptér álláspontjának másodfokon már helyt ad a bíróság. Kovács Zoltán az Indexnek azt mondta: amennyiben az elsőfokú döntéshez hasonló végzés született csütörtökön is, az azt jelenti, hogy biztosan új eljárást kell kezdeni a magánosításra, és ha a Budapest Airport nem akarja a korábbi hibáját megismételni, a pályázati anyagot 30 nappal a kiírás előtt el kell küldenie az érdekképviseleteknek.

Mi történhet?

Az ÁPV korábbi várakozásai szerint amennyiben a tranzakció menetrendszerűen zajlik, akkor a 400 milliárd forint körülire kalkulált bevétel még az idén befolyhatott volna az államkasszába. Bár az összeg az uniós előírások szerint közvetlenül nem szolgálhat a költségvetési hiány pótlására, annak egy része különböző megoldásokkal mégis segíthetné annak enyhítését. Szakértők szerint ha új eljárásra kényszerül a vagyonkezelő, a leggyorsabb a meghívásos pályázat lehet. Ez esetben - illetve annak fényében, hogy a pályázók is ismerik a magyar költségvetés helyzetét - kérdéses lehet azonban hogy sikerülhet-e olyan jogi konstrukciót találni, melynek révén garantálható, hogy érvénytelenített első pályázat első fordulós ajánlatai alatti összeggel ne próbálkozhassanak a potenciális vevők.