További Magyar cikkek
Az intézkedés indoklása szerint a pénzügyi szektor nyereségének egy jelentős része az állam által nyújtott támogatások - kamattámogatás és adókedvezmény - keltette keresletnek köszönhető, így méltányos, hogy nagyobb mértékben járuljanak hozzá a költségvetési egyensúly helyreállításához.
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadójáról szóló törvényjavaslatot 2004 novemberében fogadta el az Országgyűlés és a törvény 2005. január 1-jén lépett hatályba. Az érintett cégeknek a banki különadó címén 2005-ben és 2006-ban választásuk szerint vagy 8 százalék többlet társasági adót, vagy a kamatkülönbözet 6 százalékát kell befizetniük a büdzsébe.
A különadó kirovását bejelentésekor a bankszövetség elnöke diszkriminatívnak nevezte, amely sérti a versenysemlegesség elvét és a pénzügyi befektetők érdekeit. Csányi Sándor, az OTP Bank Rt. elnök-vezérigazgatója pedig kilátásba helyezte, hogy a bankcsoport az intézkedésre válaszul a legnyereségesebb tevékenységeit kiviszi az országból.
Az időszakos különadó bevezetését egyébként 2004-ben a kormányzat azzal indokolta, hogy a pénzügyi szektor extraprofitra tett szert a magas belföldi kamatszint, valamint a lakástámogatási rendszer révén, s illendő, hogy ebből valamennyit visszajuttasson a költségvetésbe. A pénzügyi szektor tagjai közül csupán a biztosítók adóját nem emelték.
Gyurcsány Ferenc, aki akkor miniszterelnök-jelölt volt, kifejtette: a korlátozott időszakra való bevezetést az indokolja, hogy 2007-től olyan nagyobb EU-források érkeznek majd az országba, amelyek szükségtelenné teszik a banki különadó további fenntartását. A különadó egyébként olyan pénzügyi cégeket is sújtott, amelyek egyáltalán nem részesültek a lakástámogatási rendszer "áldásaiból", így például a lízingcégeket és faktorcégeket is.
A bankszektor 2005-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) gyorsjelentése szerint 387,6 milliárd forint adózás előtti profitot ért el, 20,4 százalékkal többet az előző évinél. A szektor adózott nyeresége a megemelkedett adóterhek miatt kisebb mértékben, 16,2 százalékkal 319,6 milliárd forintra bővült.
A szektor a csökkenő kamattrend ellenére megőrizte nemzetközi mércével mérve is rendkívül jó jövedelmezőségét: az átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző évi 1,97 százalékot meghaladva elérte a 2 százalékot, a tőkejövedelmezőség (ROE) ugyan kismértékben elmaradt az előző évi 23,39 százaléktól, de 22,67 százalékos mértéke még mindig magas.
Az idei első negyedévben a bankok 100,36 milliárd forint összesített adózott nyereséget könyveltek el, 4,8 százalékkal kisebbet, mint 2005 első negyedévében.